Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Adalékanyagok és ízfokozók - melyik terméket ne vegyük meg inkább?

default user icon
MME
Hogyan döntsük el vásárlás közben, hogy melyik élelmiszer egészségesebb? Kell-e félnünk az E-számoktól? Íme, néhány praktikus tanács!

Fél tonna. Ennyi élelmiszert fogyasztunk éves szinten, a jövedelmünk majd egyharmadát költve el rá. A széles kínálatból azonban a magyar lakosság mindössze 15-20 százaléka választ tudatosan, a nagy többségnek fogalma sincs róla, hogy a kosarában heverő termék milyen összetevőket tartalmaz, és azok hogyan hatnak a szervezetére. Hogy ez miért fontos? Azért, mert a betegségek 40-60 százaléka táplálkozásfüggő! Ami egyben azt is jelenti, hogy ha jót és jól eszünk, egészségesek maradhatunk. Ám ember legyen a talpán, aki képes megállapítani, hogy az adalékanyagok segítségével feldolgozott, tartósított és „feltuningolt” élelmiszerek közül melyik hasznos, és melyik az, ami csak annak „mutatja” magát. A következőkben a gyakran napi szinten vásárolt árucikkek közül vesszük sorra a legügyesebb „szemfényvesztőket”.

Gyümölcsjoghurt

Valójában mi adja a színét?

Az emberek általában az egészséges ételek közé sorolják, a szakemberek azonban már nem ilyen lelkesek. Tízből nyolc joghurt ugyanis nem a hozzákevert nagy mennyiségű gyümölcsnek köszönheti élénk színét. Jó esetben csak céklával csinosítják, a rosszabbik forgatókönyv szerint viszont pl. a kárminsav (E120) nevű színezőanyaggal, amit a bíbortetű testéből nyernek ki.

A termék friss, édes ízét sem a napon érlelt gyümölcs adja. A joghurt legfeljebb gyümölcskoncentrátumot tartalmaz, amit felhasználás előtt amúgy is hőkezelnek, elpusztítva ezzel minden, még benne található vitamint. A gyümölcsös ízről döntően az aromák gondoskodnak, a kellő édességről pedig a hozzáadott cukor. A diétás variációkat általában aszpartámmal (E951) édesítik, ami ugyan nem dobja meg a vércukorszintet, de neurológiai tüneteket okozhat.

Helyette: Vásárolj natúr joghurtot és friss gyümölcsöt, majd turmixgépben keverd össze!

Parizer, virsli

„Mindent bele!” elv

Otto von Bismarck német kancellár egyszer úgy fogalmazott: „ A törvények olyanok, mint a kolbász. Jobb, ha nincs ott az ember, amikor készülnek.” Nos, ugyanez igaz az itthon rendkívül népszerű virslire és parizerre is! Mivel az élelmiszeripar profitorientált ágazat, a gyártók igyekeznek mindent felhasználni. Emiatt a hús feldolgozása során keletkezett maradékot, az ún. nyesedéket (csont, inak, bőr, belsőségek stb.) sem dobják ki. Ledarálják, szójafehérjével dolgozzák össze, módosított keményítővel, zselésítővel, állományjavítókkal keverik, és már kész is a húskészítmény. Ami színhúst ugyan alig tartalmaz, és a tápértéke is alacsony, de mivel a hozzáadott aromáknak köszönhetően jó ízű, sokan kedvelik. Az ínycsiklandó rózsás színről egyébként a tartósítószerként alkalmazott, bizonyítottan egészségkárosító hatású nitritek gondoskodnak.

Helyette: Érdemes hetente egyszer natúr pulyka- vagy csirkemellet, illetve -combot lesütni, és a vékonyan felszeletelt húst fogyasztani felvágott helyett.

Kenyér

Mesterséges íz és illat...

A boltok polcain ma már jellemzően olyan kenyerek sorakoznak, amelyek tetszetős kerek formájukat, aranybarna kérgüket nem a kiváló minőségű lisztnek, hanem a térfogatnövelőknek, sikérjavítóknak, tápsóknak és keményítőknek köszönhetik. A „gyorskenyereket” teletömik aromákkal, és mesterségesen teremtik meg a kovászízt, illetve a frissen sült kenyér illatát. A helyben sütött termékek sem mindig jobbak, mert ezeket sem egy lisztes képű pék gyúrja a szupermarket hátsó helyiségében: mélyhűtve érkeznek a nagyüzemből, a boltban egyszerűen csak felmelegítik őket. A „gyorskenyerek” csirizes, ragacsos masszává alakulnak a testünkben, a bélrendszerünk pedig csak szenvedve tud megszabadulni tőlük.

Helyette: A jó kenyér általában nem tetszetős: zömök, és kevésbé légies. Fehér helyett válassz inkább a rozskenyeret, és próbálj a kisebb pékségekben minőségi terméket találni.

Zacskós ételek, szósz- és levesalapok

Porban az igazság

Tedd a szívedre a kezed: ugye, te is készítettél már porból szószt a húshoz, a tésztához, és te is tuningoltad már fel kockával a kicsit színtelen-szagtalan levest? Ha igen, érdemes tudnod, hogy az ilyen készítmények gyakori összetevője az ételek „ízorgiájáért” felelős nátrium-glutamát (E621) nevű ízfokozó. Az ízlelőbimbók nagyon hamar hozzászoknak az intenzív ízekhez, ettől a természetes ízek hamar enyhévé, nemkívánatossá válnak. A zacskós leveseken, porból mixelt fogásokon nevelkedett gyerekekkel nagyon nehéz megszerettetni a „valódi” ételeket, ezért óriási a szülő felelőssége, hogy mivel kínálja a csemetéjét. A nátrium-glutamát ráadásul egy allergén anyag, fejfájást, szapora szívverést okozhat.

Helyette: Havonta egyszer készíts alaplét, kis adagokban tedd a mélyhűtőbe, és ezzel ízesítsd ételeidet.

Ártalmasak-e az adalékanyagok?

Bár ezek a szerek szigorú toxikológiai vizsgálatokon mennek keresztül mielőtt forgalomba kerülnek, ráadásul a gyártók csak kis mennyiségben alkalmazzák őket, számos E-számról tudjuk, hogy lassú lebomlási idejük miatt felhalmozódhatnak a szervezetben, így idővel komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Képtelenség megállapítani, hogy egy-egy anyag mekkora szerepet játszik egy betegség kialakulásában, mivel napi szinten több száz „E”-vel kerülünk kapcsolatba. Az azonban egyértelműen látszik, hogy az allergiás és emésztőszervi megbetegedések száma azóta nőtt meg ugrásszerűen, amióta a gyártók tömegesen használják az adalékanyagokat. Mit tehetünk? Ha a csomagoláson három-négy E-számnál többet látunk, inkább válasszunk más terméket!

EZEKRE A VITAMINOKRA VAN A LEGNAGYOBB SZÜKSÉGÜNK A NYÁRON! >>> 
MENNYI D-VITAMINT SZEDJEN A FELNŐTT, A GYEREK ÉS A VÁRANDÓS? >>> 
LESZOKNÁL A CUKORRÓL? SEGÍTÜNK, MIT MIVEL HELYETTESÍTS! >>> 
HATÁSOS KAJATIPPEK MAGAS ÉS ALACSONY VÉRNYOMÁSRA >>> 
GYÓGYSZEREK KONTRA ÉTELEK - MIT, MIVEL TILOS FOGYASZTANI >>> 

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss