Indiában és más trópusi régiókban a malária komoly és elhúzódó problémának számított, ezért az 1700-as években George Cleghron skót orvos azt tanulmányozta, hogy a kinint, a malária hagyományos gyógymódját hogyan lehet felhasználni a betegség elkerülésére. A kinint tonikként itták, azonban ennek önmagában keserű íze volt, ezért a 19. század elején az Indiában állomásozó brit tisztek víz, cukor, lime és gin keveréket adtak a kininhez annak érdekében, hogy az ital finomabb legyen. Ez a gin tonic rövid, de tömör története.
A gin lényegében vodka, amit gyógynövényekkel ízesítenek, közülük is talán az egyik legfontosabb, a borókabogyó. Egy igazán kellemes koktélfélének számít, így aki szereti a ginnel készült long drinkeket, annak ez az ital kész főnyeremény. Ha nincs kedved egy jó gin tonicért kimozdulni, akkor készítsd el magadnak otthon. Kiváló választás az ünnepek alkalmával is, de akár baráti összejöveteleknél és bátran bevetheted.
Hozzávalók:
- 3-5 cl gin
- 1-1,5 dl tonic
- 4-5 db friss borókabogyó
- 4-5 cm friss rozmaringág
Azért, hogy a te gin tonicod is hibátlan legyen, azt javasoljuk, hogy nézd meg az alábbi videót, hiszen Megyeri Sára, alias Dzsindzsa részletesen is mesél erről a szuper koktélról, mielőtt elkészítené.
A gin tonic pontos receptjét itt találod >>>
KÖNYV AZ EHETŐ ERDŐRŐL – SZEZONÁLIS KINCSEK A TERMÉSZETBŐL
Melyik az a gyümölcs, ami minden parkban terem, mégis Iránból importálják? Hogyan lesz izgalmas fogás a salátaboglárkából? Milyen íze van a hagymaszagú kányazsombornak? Ez csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre választ kaphatunk Bózsó Gyula erdész és Megyeri Sára „dzsindzsász”, azaz vadnövény-gasztronómiával foglalkozó újságíró Ehető erdő című kötetéből.
Ajánljuk még: