Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Ez történik a testeddel, ha mindennap eszel parizert

Parizer, szalámi, sonka, májkrém és virsli, ezek azok az élelmiszerek, amelyek nem hiányozhatnak egy magyar család reggelijéből, vacsorájáról, vagy útravaló szendvicséből. De vajon mennyire egészségesek a feldolgozott ételek? Egyáltalán mik azok?

Sok helyen olvashatjuk, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem tesz jót a szervezetünkkel, és rossz hatással lehet az emésztésre, a bőrünk, általános közérzetünk állapotára. Ha feldolgozott élelmiszerre gondolunk, elsőre biztosan a felvágott, a virsli, a kész- és gyorsételek juthatnak eszünkbe, de vajon csak ezek tartoznak a "bűnös" ételek közé?

Mik azok a feldolgozott élelmiszerek?

Bármilyen élelmiszer, ami a boltok polcaira kerül az feldolgozott, ugyanis a nyersanyagból (legyen az zöldség, gyümölcs, tej vagy hús) mechanikai feldolgozás során válik fogyasztható táplálék. Ilyen feldolgozási folyamat a mosás, az aprítás, az erjesztés, a sütés és többek között még a pasztőrözés is, tehát könnyű belátni, hogy önmagában az, hogy valami feldolgozott élelmiszer, még nem jelenti egyenes úton azt, hogy az káros lehet az egészségre. Sőt, az otthon, főzés-sütés során előállított ételek is feldolgozott élelmiszerek.

Na most akkor, mi van?

Van igazság abban, hogy a feldolgozott élelmiszerek betegségek kialakulásához vezethetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen szintű ez a feldolgozottság. A szakemberek az élelmiszereket négy csoportra osztják a feldolgozottsági szint szerint (feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott; feldolgozott táplálék-alkotóelem; feldolgozott, valamint nagymértékben feldolgozott élelmiszer). Ezek közül az utóbbiak, a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek a leginkább ártalmasak, és ezt kutatások is bizonyítják.

Melyek a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek?

Az Orvostovábbképző Szemle online publikált cikke szerint "a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak azok a termékek, melyeket ipari módon részben vagy teljesen más táplálékokból állítanak elő. Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek nevezzük, ha a termék legalább egy összetevője:

  • cukor, zsír, tartósítószer;
  • természetes – nem feldolgozott – élelmiszereket utánzó adalékanyag;
  • ízfokozó, színezék és egyéb adalék;
  • az élelmiszeralkotórészeinek szintézise során keletkező anyag: pl. maltodextrin, magas fruktóz-tartalmú kukorica-szirup, módosított keményítő, hidrogénezett zsírok."

Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek számítanak az üdítők, édesített gyümölcslevek, sport- és energiaitalok, energia-szeletek, levesporok, tömeggyártott és csomagolt, hidrogénezett zsírokkal, cukrokkal és egyéb adalékanyagokkal előállított péktermékek, a félkész termékek (mirelit pizza, hot-dog, nuggets, halrudacska), bébiételek, dobozos fagylaltok, cukorkák, édesített joghurtok és a margarin is. Ugyancsak feldolgozott élelmiszerek a virslik, felvágottak, így a parizer vagy a májkrém is.

Milyen betegségeket okozhatnak a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek?

A nagymértékben feldolgozott élelmiszerek rendszeres, mindennapos fogyasztása hosszú távon komoly betegségekhez vezethetnek. A leggyakoribb következmény az elhízás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a koleszterinszint növekedése és bizonyos daganatos betegség kockázatát is növelhetik.

A több hús-, szárnyas-, tengeri készételt és cukorral édesített italt fogyasztó férfiaknál magasabb a kolorektális daganatok kockázata, mint a csak melegíteni szükséges készételeket fogyasztó nőknél.

A nyugati étrendben sok a nagymértékben feldolgozott élelmiszer, ezért kimondottan gyulladáskeltőnek számít és fokozza a kardiovaszkuláris betegségek, a kolorektális rák kockázatát. A legtöbb kész- és gyorsétel sok hozzáadott cukrot, sót, adalékanyagot tartalmaz, ezek azok, amelyek hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához.

Mit lehet tenni?

Eseti jelleggel fogyasztva nem okozhatnak gondot a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek, de mindennapi fogyasztásra nem túlzottan ajánlottak, ugyanis hozzájárulnak az egyoldalú táplálkozás kialakulásához (sok zsírt és kevés rostot tartalmaznak), amely hosszú távon hiánybetegségekhez és súlyosabb egészségügyi problémákhoz is vezethet. A parizer vagy bolti sonka alternatívája lehet az előre lesütött, befűszerezett, majd vékonyra felszeletelt csirkemell, a bolti májkrémet pedig otthon is elkészíthetjük.

Borítókép: Shutterstock

Ajánljuk még:

Ezek is érdekelhetnek

Friss