5 rossz szokás, ami miatt gyorsabban öregedhet az agyunk

Rohanó életmódunk, táplálkozási szokásaink drasztikus romlása, valamint az elhanyagolt testmozgás idő előtti öregedéshez és az agy teljesítményének romlásához vezethet. A jó hír viszont, hogy a legtöbb káros szokáson lehet változtatni. A Bors cikkében összegyűjtötte, hogy miben hibázunk.

Nehezen emészthető ételeket eszünk

A nagyon zsíros és cukros ételek nem csak anyagcserezavarokat, elhízást, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak, de nagy mértékben rontják a memóriát is. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, szójatermékek, diófélék és a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztása  javíthatja az agy egészségét. Tehát ha legközelebb egy zacskó csipszre vágyunk, inkább együnk meg egy marék diót.

Elhanyagoljuk a baráti kapcsolatainkat

Nem az a lényeg, hány Facebook-ismerősünk van – ami számít, az a valódi, értékes emberi kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Azok, akik baráti kapcsolataikat nap mint nap ápolják, boldogabbak és produktívabbak, és ritkábban szenvednek agyi leépüléstől és Alzheimer-kórtól. Ha egyedül érzi magát, hívja át néhány régi barátját, vagy kezdjen bele valami újba – bridzs, jóga, tánc, ami másokat is bevon.

Keveset mozgunk

A mozgásszegény életmód az elhízás mellett a cukorbetegséggel, a súlyos szívproblémákkal, a magas vérnyomással, a vastagbélrákkal, valamint a kognitív hanyatlással járó demenciával is összefüggést mutat. Nem kell triatlon versenyt teljesíteni, de már napi fél óra mozgás a kertben, vagy séta a környéken javítja az emésztést, a szív-érrendszer egészségét, csökkenti a vérnyomást, építi az izmokat, csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát és javítja a hangulatot. Ezért ajánlott felnőtteknek heti 150 perc mérsékelt testmozgás.

Dohányzunk

A dohányzás lényegében minden szervet és szervrendszert károsít a testünkben, így például a tüdő mellett árt az agynak is. De nemcsak magukra a dohányzókra, hanem a környezetükben élőkre is súlyos kihatással van a dohányfüst. A dohány "hatóanyaga" (a nikotin) megemeli a daganatos betegségek, a cukorbetegség kockázatát, előidézhet asztmát, jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben, rontja az agy vérellátását, ezáltal károsítja a tanulási képességeket.

Túl sokat vagyunk sötétben

A tartós napfény hiánya testileg és lelkileg is rossz hatással van az egészségünkre. Lelassul az anyagcserénk és csökken a kortizol nevű stresszhormon termelődése, ami hosszú távon a napi tevékenység iránti érdeklődés elvesztéséhez, alvászavarhoz, a koncentráció, reakcióidő romlásához, depresszióhoz, végül a kognitív képességek romlásához vezethet. Kutatások kimutatták, hogy a D-vitamin hozzájárul az agy megfelelő működéséhez.

(Nyitókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• ÍME, EGY BETONBIZTOS ÉRV A DÉLUTÁNI SZIESZTA MELLETT: NEM LUSTA LESZEL, HANEM FIATAL MARADSZ!>>> 
• 5 HÚSFAJTA, MELYTŐL FIATALABB ÉS EGÉSZSÉGESEBB LESZEL>>> 
• EZÉRT NÉZ KI SOKKAL FIATALABBNAK SANDRA BULLOCK>>>