Orosz kutatók világelsőként azonosították az immunrendszernek azokat az örökletes tényezőit, amelyek meghatározzák a COVID-19-betegség lefolyásának súlyosságát - írja az Origo.hu.
A moszkvai Nemzeti Kutatóegyetem Gazdasági Főiskolájának kutatói az immunrendszer vírusellenes védekezésében kulcsszerepet játszó T-sejtes immunitás örökletes komponenseit vizsgálták a COVID-19-fertőzés súlyosságának összefüggésében. Eredményeiket a Frontiers in Immunology szaklapban közölték. A T-sejtek a fertőzésekkel szembeni ún. sejtes immunitás főszereplői.
A vírusfertőzésekkel szemben kiépülő T-sejtes immunválasz feltétele az, hogy a fertőzött sejtek megjelenítsék a felszínükön a bennük termelődő vírusfehérjék darabkáit, szakszerűbben szólva peptidjeit. Ez az inger idézi elő a T-sejtek aktiválódását, melynek hatására képessé válnak a víruspeptideket bemutató fertőzött sejtek elpusztítására.
A víruspeptid által aktivált T-sejtek – amelyek a sejtölő vagy CD8+ T-limfociták közé tartoznak – az inger hatására szaporodásba kezdenek, és 5-7 napon belül egész klónhadsereg áll fel a vírusra nézve fajlagos T-ölősejtekből, amelyek a vírusfertőzött sejteket csalhatatlanul felismerik és kivégzik.
Az viszont, hogy egy sejt mennyire eredményesen képes a víruseredetű peptideket bemutatni, nagyban múlik a genetikán. Az emberi sejtekben az I-es osztályú humán leukocita-antigén (HLA-I) molekulák felelősek ezért a bemutatásért.
A HLA-I osztályba tartozó fehérjék nagy genetikai változatosságot mutatnak az egyes népességeken belül is, ezért a szülőktől örökölt kombinációjuk minden adott egyedben egyedi. Az egyes HLA-I-génváltozatok – allélok – nem egyforma hatékonysággal lépnek kapcsolatba a SARS-CoV-2 peptidjeivel, így bizonyos allélkombinációk kimondottan jók, mások pedig csapnivalók a peptidbemutatásban.
Aki kedvező kombinációt örökölt, abban a T-sejtek gyorsan felismerik és elpusztítják a fertőzött sejteket, viszont aki rosszat, annak szervezetében a vírus sokkal lazább kontroll alatt garázdálkodhat, ezért a súlyos esetek nagy valószínűséggel az ő körükből kerülnek ki.
A szerzők természetesen nem azt állítják, hogy a COVID-19 betegség lefolyása egyedül az öröklött HLA-I-genotípustól függ.
A moszkvai vizsgálati csoport 111 COVID-19-ben elhunyt betegéből például 85-en voltak 60 év fölöttiek (az elhunytak medián életkora 73 év volt), és több mint háromnegyedük rendelkezett valamilyen krónikus alapbetegséggel. A vizsgálat megerősítette tehát, hogy az életkor és a fennálló krónikus betegség a COVID-19 okozta halálozás fontos jósló tényezői.
Azonban a HLA-I-genotípus szerinti megkülönböztetés azt segít megérteni, hogy az életkor és egészségi állapot szerint hasonló feltételekkel induló betegeknél miért tapasztalhatók akkora eltérések a fertőzés lefolyásában.
Vizsgálták a különböző vakcinák kölcsönhatásait is, ezek eredményeit olvasd el az Origón.
-(1).jpg)
.jpg)
