Fermentáláskor, az erjedési folyamat során, a mikroorganizmusok (például baktériumok, élesztőgombák vagy gombák) szerves vegyületeket (például cukrokat és keményítőt) alakítanak át alkohollá vagy savvá. Ezek természetes tartósítószerként működnek, valamint javítják a fermentált élelmiszerek állagát, és innen ered a jellegzetes sós-savanykás ízvilág is.
Azon felül, hogy finomak, rengeteg jótékony hatással lehetnek a szervezetünkre, el is áruljuk a 7 legfontosabbat.
Jótékony baktériumok forrásai
A fermentáláskor létrejövő baktériumok probiotikus hatásúak lehetnek, azaz javíthatják, sőt, helyre is állíthatják az egyensúlyt a bélrendszerben. Ezáltal támogatják az emésztést, csökkentik az emésztési gondokat.
Könnyebben emészthetőek
Az erjedési folyamat ideje alatt a cukrok és a keményítők lebomlanak, ennek köszönhetően könnyebb megemészteni a fermentált élelmiszereket. Így fordulhat elő például, hogy ha valaki laktózérzékeny, és a szervezete nem bírja a tejet, egy joghurt vagy kefir elfogyasztása mégsem jelent problémát.
Segítik egyes vitaminok felszívódását
Az erjesztett élelmiszerek több és könnyebben hozzáférhető vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ráadásul segítenek egyes gátló tápanyagok (például a fitinsav a hüvelyesekben, ami a vas és a cink felszívódását nehezíti meg) semlegesítésében is, ezáltal más ételekből is több tápanyag jut a szervezetünkbe. A baktériumok továbbá elősegítik a bélben a B- és K-vitamin termelődését.
Javíthatják a hangulatot
A bélrendszer és a hangulatunk, viselkedésünk közötti összefüggés egyre gyakrabban kerül a kutatások középpontjába, és úgy tűnik, nem ok nélkül. Az erjesztett élelmiszerek fontos szerepet játszhatnak a kiegyensúlyozott mindennapokban. Ugyanis a bennük található probiotikus baktériumtörzsek, mint például a Lactobacillis helveticus és a Bifidobacteria longum, enyhíthetik a szorongás és a depresszió tüneteit. Egy másik baktérium, a Lactobacillis casei Shirota pedig befolyásolhatja a kortizol termelését, ezáltal csökkentheti a stressz-szintet.
Támogathatják a szív egészségét
A fermentált élelmiszerek fogyasztását a szívbetegségek előfordulásának alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozták. Ennek oka, hogy az erjesztett ételek csökkenthetik a vérnyomást, és segíthetnek a koleszterinszint egyensúlyban tartásában.
Erősítik az immunrendszert
A probiotikus baktériumok, valamint a nagy mennyiségben elérhető vitaminok és ásványi anyagok a fermentált ételekben összességében támogatják az immunrendszert, erősítik azt. Így a megfázásos időszakban kiemelten fontos lehet a fogyasztásuk.
Segítenek a súlyvesztésben
Bár e téren még nem született egyértelmű bizonyíték, a kutatási eredmények egyre inkább arra engednek következtetni, hogy bizonyos baktériumok hasznosak lehetnek a fogyás szempontjából.
Ezért aztán a nyári sláger, a kovászos uborka mellett érdemes a fermentált uborka eltevésével is próbálkozni, íme, a tuti recept hozzá.
Fermentált uborka
Hozzávalók egy 7 dl-es befőttesüveghez:
- 50 dkg kovászolni való uborka
- 1/2 csokor kapor
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só
Elkészítése:
- Az uborkákat megmossuk, a két végét mindegyiknek levágjuk, és hosszában kissé bevágjuk.
- A fertőtlenített befőttesüvegbe körbe elrendezzük az uborkákat, középre tesszük a kaprot és a meghámozott fokhagymagerezdeket, majd középre is nyomunk egy uborkát.
- Egy liter vizet felforralunk egy evőkanál sóval, és ha visszahűlt, ráöntjük az uborkára, úgy, hogy a tetején kb. 1 centit szabadon hagyjuk.
- Lezárjuk a befőttesüveget, és egy tálcán (hogy felfogja a lét, amit majd esetleg kinyom az uborka) a konyha meleg, de nem tűző napos részére tesszük.
- 3-4 nap után megnézzük, ha az uborka és a lé sárgás színű, megkóstolhatjuk. Ezután hűtőben tároljuk.
(Borítókép: Shutterstock)