Ezeknek a tésztáknak egy része sima kelt tészta volt, amit a friss hájjal kenegetve készítettek, úgy hajtogattak, illetve a rétestészta alapokon nyugvó hájas tészta is ekkor jött divatba. A hájas tészta hamar nagy népszerűségre tett szert, így ha épp nem volt friss disznóháj a háznál, akkor libahájjal is elkészíthették az asszonyok. Ám a tészta igazi ideje a farsangi szezon volt, a fánk mellett a hájas tészta is kötelező elemévé vált a vízkereszt utáni mulatságoknak.
A hájas tészta elkészítése nem könnyű, sőt kifejezetten macerás, de az eredmény - a ropogós, gazdag, de mégis légiesen könnyű tészta - mindenért kárpótol minket. Az előkészítést és időt igénylő feladatot érdemes segítőtársakkal együtt végezni, majd az elkészült, de ki nem sütött tészta egy részét lefagyasztani, hogy máskor már könnyedén készülhessen a hájas sütemény.
A hájas tészta készítésének több fontos kritériuma is van. Először is a konyhában, ahol dolgozunk, se túl meleg, se túl hideg nem lehet, mert ha túl meleg van, akkor olvadni kezd a háj, ha pedig túl hideg, akkor megdermed és nem lehet rendesen beledolgozni a tésztába. Ugyanez igaz a már hájjal megkent tésztára is, a pihentetés során nem szabad, hogy túl sok meleget kapjon, mert elfolyik a rétegek közül a háj.
A hájas tészta elkészítése sokban hasonlít a vajas tésztákéhoz. A kiáztatott és lekapart hájat ledarálják, majd a tésztához szükséges rétesliszt egy részével és sok esetben kevés ecettel, ecetes vízzel vagy alkohollal is összekeverik. A tésztát összeállítják a többi réteslisztből, amihez pálinka, rum vagy ecet is kerül, továbbá tojás vagy tojássárgája, sok helyütt tejföl is, ami biztosítja a tészta rugalmasságát.
Az elkészült tésztába belehelyezik a liszttel összedolgozott hájat, a tésztát ráhajtják, majd kinyújtják. A tésztát még három-négy alkalommal érdemes áthajtani, hogy minél levelesebb és könnyebb legyen az eredményül kapott tészta. A hajtogatások között a tésztának legalább fél órát kell pihennie.
Bizonyos helyeken úgy készítik a hájas tésztát, hogy a liszttel összekevert hájat több darabra osztják, és a hajtogatások, pihentetések után kinyújtott tésztába minden alkalommal új és új hájat dolgoznak bele.
Az elkészült tésztát kinyújtják, majd 5-6 centis kockákra vágják, és ebbe kerül a töltelék. A klasszikus hájas tésztához szilvalekvár dukál, de bármilyen - a sütés hőjét jól viselő – lekvárral dolgozhatunk, illetve lekvárral vagy mézzel elkevert darált diót vagy mákot is adhatunk a tésztához. A tésztákat ezután finoman félbehajtjuk, majd a tepsin kellő távolságra rakjuk, hogy legyen helyük szétnyílni a leveleknek.
A kész tésztát langyosra hűtve, porcukorral megszórva kínáljuk. A hájas tésztából természetesen alkothatunk más csemegéket is, akár pogácsának is elkészíthetjük. Ekkor érdemes a hajtogatás idején a rétegeket kicsit sózni és frissen őrölt fekete borssal megszórni.
Hájas tészta
Hozzávalók:
50 dkg sertés fodorháj
3 evőkanál rum
A tésztához:
70 dkg rétesliszt
2 tojás sárgája
3 evőkanál tejföl
2 evőkanál rum
1 evőkanál ecet
1 dl langyos víz
1 teáskanál só
Elkészítés: A hájat lekaparom a hártyáról, majd ledarálom, és a rummal összekeverem. Szobahőmérsékleten hagyom, hogy kenhető állagúvá váljon.
A tésztát alaposan kidolgozom, majd konyharuhával fedett edényben hagyom pihenni nagyjából egy órát. Ezután kinyújtom, majd a kenhető állagú, de nem folyós hájjal alaposan megkenem. A tésztát először felülről félbe hajtom, majd jobbról ráhajtom az egyharmadát, és végül erre a tészta bal egyharmadát. Ezután fél órát hagyom pihenni. Ha túl meleg van a konyhában, akkor a hűtőbe teszem.
A nyújtást és hajtogatást még kétszer megismétlem, majd az utolsó pihentetés után a tésztát kinyújtom, kedvem szerinti kockákra vágom, és sűrű szilvalekvár-pöttyöket ültetek a tésztára. A tésztákból háromszögeket hajtok, amiknek nem nagyon nyomom le a széleit.
A háromszögeket sütőpapíros tepsire ültetem, és 200 fokra előmelegített sütőben aranyszínűre sütöm. Frissen a legfinomabb, de a zsírtartalomnak köszönhetően napokig fogyasztható.