E112, E244, E333 – megegyem-e ezeket?

Vásárláskor gyakran elolvassuk, mi is rejtőzik egy-egy termékben, még akkor is, ha nem vagyunk kimondottan a reformkonyha elhivatott követői. Van, aki a zsír vagy szénhidráttartalmat nézi, vannak az E-rettegők, de vannak olyanok is, akik allergiásak valamire, azért olvassák az apró betűs felsorolást. Elvileg minden terméken kötelező felsorolni az összetevőket, csökkenő mennyiségben.

> Sokan sokfélét mondanak az E-ről. De mi ez az E, ami szinte minden élelmiszerben megtalálható? Káros? Rákot okoz? Vagy netán nélkülözhetetlen és egészséges? A félreértések és hisztériakeltés helyett jöjjön az E-történet.

Biztosan tudjuk, hogy bármilyen élelmiszer feldolgozásakor adalékanyagok kerülnek a nagyüzemileg előállított termékbe. Ezek több félék lehetnek:
- Tartósítószerek. A tartósítószerek szerepe, hogy a penészgombák vagy baktériumok okozta romlás késleltetésével megnöveljék az élelmiszerek eltarthatóságát. A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is. A tartósítószereket nem minden esetben kell feltünteti: főleg akkor nem, ha az élelmiszerbe kevert (más) adalékanyaggal kerülnek a termékbe. Tartósítószert használnak a haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér, a pékáruk, a saláták, a margarin, a salátaszószok, a bor, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a citrusgyümölcsök stb. tartósításához.
- Antioxidánsok. Nem hagyják megavasodni a terméket.
- Színezékek. Ezek színezik, tupírozzák a terméket, hogy még vonzóbb legyen.
- Emulgeátorok. Homogenizálja, azaz elkeveri egymással a zsírt, olajat és vizet.


Az E-100-zal kezdődő sorozat a színezékek,
a 200-zal a tartósítók,
a 300-zal az antioxidánsok,
a 400-zal az állományjavítók,
500-zal az egyéb segédanyagok kezdődnek.

Természetesen nem minden E mesterséges, és nem is mindegyik mérgez. A teljesen természetes anyagokat is E betűvel jelölik, szabványosítják. Ahelyett, hogy felsorolnánk, milyen adalékanyagok léteznek, elég megnézni például a párizsi vagy sajtkrémek, vagy bármilyen más étel összetevőit.

De azért nagy kedvencem például a puding. Ugye milyen egyszerű előkapni a pudingport, egy kis tej rá, felverjük és kész. Na de mi van benne?

Cukor
Módosított keményítő
E 450a -> nátrium és kálium difoszfát
E 339 -> nátrium ortofoszfát
Természetazonos aroma
E 104 -> kinolin sárga szintetikus színezőanyag; a patkányokra és az egerekre nézve ártalmatlannak bizonyult. Egy EU szakértői bizottság kutyákon végzett rövid idejű vizsgálata szerint "nem mutatható ki egyértelmű toxikus hatás". Káros hatása az emberre nem ismeretes. Az USA-ban élelmiszerszínezőként tilos használni. Feltehetőleg allergiát okoz.
E 110 -> narancssárga szintetikus színezőanyag, allergiát okozhat

Háát… megéri???
Pedig pudingot por nélkül sem nehéz csinálni. Ahogy nagymamáink is tették.

Csokoládé puding
Hozzávalók:
5 dkg kakaó
20 dkg cukor
1 l tej
10 dkg vaj
tejszínhab és meggy
Elkészítése:
A kakaót a cukorral simára keverjük, majd beleöntjük a tejet, hozzáadjuk a vajat. Habverővel állandóan kevergetve felforraljuk, majd kis lángon fedő nélkül addig főzzük, amíg felére nem sűrűsödik. Ez kb. egy órás főzést jelent. A tűzről levéve kihűtjük, és talpas pohárba töltve tálaljuk, tejszínhabbal és meggyel a tetején.

Aki mindent tudni szeretne az E-kről... kattintson!