Számtalanszor hallhattuk már, hogy az évek alatt felszedett túlsúlytól nem lehet egyik napról a másikra megszabadulni, ha pedig valamilyen drasztikus éheztetés hatására mégis gyorsan leadunk az egészséges mértéknél jóval több kilót, akkor annak bizony gyors visszahízás lesz a vége. De aki egy közeli időpontra szeretne belefogyni tavalyi farmerjébe, vagy a hétvégi buliba laposabb hassal akar megérkezni, azt általában nem lehet meggyőzni arról, hogy a biztos súlyvesztés alapja az idő és az életmódváltás. Mi van akkor, ha valaki mégis egy gyors fogyást ígérő divatdiétába kezd bele? Horváth Zoltánné, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára ismerteti ennek veszélyeit.
Zsírt vagy izmot vesztünk?
A szépségért meg kell szenvedni – tartja a mondás, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire. Főként, ha karcsú, de egészséges testet szeretnénk. A szigorú és rosszul végzett fogyókúrák az anyagcsere teljes felborulását és krónikus betegeknél még akár hirtelen szívmegállást is okozhatnak. A bevitt kalória túlzott mérséklése során nem zsírt, hanem izmot veszítünk, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet, mindez a napi munkavégzést is negatívan befolyásolja. Érdemes tehát az egészséges ütemű, lassabb fogyást választani, ami életmódváltás részeként hosszabb távon is fenntartható.
– Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni, hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni – ismerteti Horváth Zoltánné.
– A nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb ütemű, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ekkor van esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük.
Már nem vagyunk ősemberek!
Sokan ott akadnak el a diétában, hogy nem tudják, hogy mégis, hogyan, mennyit és mit kell enniük ahhoz, hogy egészségesek is maradjanak és a súlyuk is csökkenjen. – Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igénye. Ezt elérhetjük diétával, napi 500-700 kalória megvonásával, vagy akár aktív mozgással is. A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában, az étkezési szokások megváltoztatása nélkül, kicsi a szerepe a súlyvesztésben – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem dietetikusa.
Az is kiemeli, hogy a gyors diéta együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nem csak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolit háztartását, vagyis az ásványi anyag egyensúlyt is felboríthatják, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
– Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogy ha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez, emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojó effektushoz – magyarázza a főiskolai tanár.
A türelem karcsúságot terem
A szakember azt tartja igazán veszélyesnek, ha a drasztikus fogyókúrát abbahagyja valaki, és visszatér a korábbi rossz szokásaihoz, ami az elhízást kialakította.
– A divatfogyókúrák legnagyobb kockázatát abban látom, hogy ezek hosszú távon nem fenntarthatóak. Az érintettek sikerélmény hiányában többféle diétát is kipróbálnak, és emiatt annyira felborul az anyagcseréjük, hogy szinte lehetetlen helyreállítani. Azt javaslom, hogy ne néhány hét alatt akarják a hosszú évek alatt felszedett kilókat leadni, hanem legyen türelmük lassú ütemben, az életmódba apró változtatásokat beépítve fenntartható fogyást elérni. Már a megnövekedett testtömeg tíz százalékának elvesztése is pozitív hozadékkal jár: javítja a szívműködést, a vérnyomást és a vérzsír értéket is – mondja a dietetikus.
Valószínűleg akadnak páran, akik meglepődve konstatálták egy-egy bébiétel megkóstolásakor, hogy a babák milyen finomakat esznek, ám a legtöbben mégis gondolkodás nélkül a felnőtt menü mellett döntenének. Nem úgy, mint Gwyneth Paltrow, aki híresen sokat küzd a súlyával. Egyike volt azoknak a hírességeknek is, akik kipróbálták a bébiétel-diétát. A püréevésből álló módszer egykor vírusként terjedt a világon, a szakértők azonban gyorsan megcáfolták annak sikerességét, valamint kétségbe vonták, hogy a túlzott kalóriahiány egészséges lenne.
Ashton Kutcher diétájának sem lett jó vége
A színész többször is a kórházban kötött ki, mialatt a Jobs – Gondolkozz másképp című film forgatásaira készült. A sztár az általa megformált Steve Jobs étrendjét követve kizárólag gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztott. Volt, hogy napokig csak szőlőn élt, máskor csak répalevet ivott. A szigorú fruitariánus étkezés hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezetett, amely borzalmas fájdalmakkal okozott Kutchernek.
Shailene Woodley agyagot evett
Manapság már a tiltólistás fogyókúrás módszerek listáján szerepel, a Hatalmas kis hazugságok sztárja mégis esküdött az agyag jótékony hatásaira. Mi sem egyszerűbb, mint egy pohár vízbe agyagot keverni, és várni, hogy az végezze a dolgát az emésztőrendszer tisztogatásában és az étvágy csökkentésében?! Nos, a szakértők szerint az agyagban található arzén mérgező hatású, tehát semmi keresnivalója az ember szervezetében.
Ajánljuk még:
.jpg)
.jpg)
.jpg)