Néhány nap és jobb lesz: az óraátállítás hatása az egészségre

A hétvégén visszaállítottunk az óráinkat, véget ért a nyári időszámítás. Bár technikailag ez plusz egy óra alvást jelentett, a belső óránknak – más néven a cirkadián ritmusunknak – mégsem ilyen egyszerű. Ráadásul az, hogy ki, milyen gyorsan át áll, egyénfüggő.

Valójában a testünk órájának évente kétszeri szinkronizálása az idővel megnövekedett egészségügyi kockázatokat jelent. Testünk minden sejtje ugyanis nyomon követi az időt, és a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyunkban, ami alvászavart, tájékozódási zavart és memóriazavart okozhat; nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.

A nyári időszámításra átállás kellemetlenebb

A nyári időszámításra átállás – tehát amikor elveszítünk egy órát az életünkből – sokkal több negatív hatással bír, mint a téli. Az egy óra elvesztése miatti fáradtság már önmagában is zavaró lehet, de egyesek számára ennél súlyosabb következményei lehetnek: tavasszal, az óraátállítás után megnő a szívinfarktus kockázata, több munkahelyi baleset történik – aminek oka valószínűleg a fáradtság –, sőt vannak olyan vizsgálatok, amelyek az in vitro megtermékenyítésen átesett nőknél bekövetkező vetélések számának növekedését mutatják.

Sötét napok, sötét hangulat

A normál időszámításra visszatéréssel más gondok adódnak: amikor végzünk a munkával, kijövünk az iskolából, edzőteremből, már sötét van. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet tudunk a természetes napfényben lenni, ami csökkenti a szervezetünk által termelt D-vitamin mennyiségét. Az alacsony D-vitamin szint okozhat rossz hangulatot, depressziót, fáradtságot, izom- és csontfájdalmat. Megnő az alvászavarok kialakulásának kockázata, amelyek szintén növelhetik a mentális betegségek kockázatát. Egy óra esti fény elvesztése ebben az időszakban még inkább negatív irányba befolyásolhatja a hangulatunkat, és elősegíti a szezonális depresszió  kialakulását.

Téli időszámítás: álmosság, morcosság

A napfény hiánya két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így az őszi óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Ezt tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11%-kal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. Jó hír viszont, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz.

Kockázatok, előnyök

Számos tanulmány kimutatta a szívrohamok számának kismértékű növekedését a nyári időszámításra átállás utána, míg ősszel, a téli időszámításra való átállás utáni napokban a szívrohamok aránya csökken. Eközben a stroke kialakulásának lehetősége 8%-kal magasabb az első két napban mindként átállást követően. Jó hír, hogy talán a hosszabb esték hatására azok, akik nem szenvednek mentális betegségektől, akár még pihentebbnek is érezhetik magukat, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy enyhén csökken az autóbalesetek száma ebben az időben.

Tippek az átállás megkönnyítésére

• Próbáljunk este a szokott időben lefeküdni, ne gondoljuk azt 9 órakor, hogy „valójában már 10 óra van”!
• Ha korábban ébredünk, próbáljuk hasznosan tölteni az időt: vagy pihenjünk, készüljünk fel a napra, vagy tornázzunk, mozgassuk át a testünket!
• Készítsünk egészséges reggelit, hogy elegendő energiát biztosítsunk a szervezetünknek.
• Sétáljunk sokat a napfényben! A napfény és a testmozgás segít helyreállítani a belső óránkat.

(Nyitókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• MIT TEHETÜNK, HOGY KÖNNYEBBEN VÉSZELJÜK ÁT AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁST?>>> 
• ÓRAÁTÁLLÍTÁS A NAGYVILÁGBAN – MIÉRT, HOL, MEDDIG?>>> 
• ÓRAÁTÁLLÍTÁS: ŐKET VISELI MEG LEGINKÁBB A TÉLI IDŐSZÁMÍTÁS>>>