A szemfüles kirándulók és látogatók, akik betérnek vadasparkokba vagy állatkertekbe, bizony láthatták már, hogy sajtos pogácsát, túrós táskát vagy éppen tejes kiflit csemegéznek a malackák. A dolgozók azonban nem frissiben vásárolták ezeket, hanem az élelmiszerboltoktól kapták, ugyanis a megtermelt selejt akár állateledelként is végezheti!
Az Eurostat tavaly év végi jelentése szerint egy év alatt csaknem 57 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként, és ennek több mint 50 százaléka a háztartásokhoz köthető. A Nébih adatai szerint egy magyar ember évente átlagosan 66 kiló élelmiszer-hulladékot termel, melyből 25 kg származik pazarlásból. Ez azt jelenti, hogy az étel azért került a kukába, mert nem megfelelően tárolták vagy lejárt a fogyaszthatósági ideje és megromlott.
Annak érdekében, hogy drasztikusan csökkenjen az élelmiszer-hulladék, mindent megtesznek a boltok is. De vajon mi történik a záráskor megmaradt, még ropogós péksüteményekkel, a teljesen jó és ehető zöldségekkel?
Mennyi élelmiszer-hulladékot termelnek a boltok?
Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis mint kiderült, Közép-Európában a Tesco az egyedüli kiskereskedő, amely közzéteszi ezt az adatot. A vállalat sajtóosztályától megtudtuk, hogy a 2021/22-es évben náluk 9 ezer tonna élelmiszer-felesleg keletkezett, mely az összesen értékesített, 722 ezer tonna élelmiszernek csupán 1,25 százaléka.
Az értékesítésből kivont termékek csak legvégső esetben kerülnek a szemétbe, ugyanis a boltok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb élelmiszer-hulladékot termeljék.
Ami menthető, azt megmentik
Az élelmiszermentés legelső lépése és leghatékonyabb módja a megelőzés. Ezt úgy tudják elérni, hogy különféle számítógépes rendszerek és statisztikai adatok segítségével megtervezik, hogy miből mekkora mennyiséget rendeljenek. A fogyás és forgalom mértéke függ az évszaktól, az ünnepektől, a boltok elhelyezkedésétől és az ártól is. Ezek függvényében leadják a rendelést, optimalizálva a mennyiséget, hogy ami beérkezik, az el is fogyjon.
Ha valami mégsem fogy, akkor leárazzák vagy különféle, kreatív módszerekkel értékesítik a még fogyasztható termékeket.
A SPAR és néhány Penny-üzlet az élelmiszereket közvetlenül a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő lejárta előtt a Munch ételmentő platform segítségével igyekszik értékesíteni. A Lidl Magyarország pedig nemrég életre hívta a „Mentsük meg" élelmiszermentő programot, melynek keretében a kisebb hibákkal rendelkező zöldségeket és gyümölcsöket 3,5 kilós, vegyesen válogatott egységcsomagban, kedvező áron teszi elérhetővé az üzletekben.
Hasonló akciója van a Pennynek is, a Girbe-gurba program keretében a külsőre nem tökéletes, ám kiváló minőségű zöldségeket és gyümölcsöket kedvezményes áron kínálják. Ez azonban nemcsak a vásárlók, hanem a termelők számára is hasznos, ugyanis ezeket a termékeket a külsejük miatt csak másodosztályba tudják sorolni, és azok kevésbé kelendőek.
Mi kerül a selejtbe?
Az élelmiszerboltokba reggel érkezik a friss áru, azaz a zöldség-gyümölcs, a hús és a péksütemény, de a pékáruk zömét a boltban, helyben állítják elő. Ilyen például a kakaós csiga, a császárzsemle, a pizzaszelet vagy a túrós táska.
Ezek azok a frissen sütött termékek, melyeket csak a sütés napján árusíthatják, azaz bármilyen állapotban is vannak a nap végén, mindenképpen a selejtben végzik, és nem kerülhetnek másnap vissza a polcokra. Ugyanígy kikerül az értékesítésből a szépséghibás zöldség és gyümölcs, valamint a sérült konzervélelmiszer is.
Annak, hogy még zárás előtt is legyen friss pékáru, az az ára, hogy elkerülhetetlenül selejt képződik, ám több boltnál is bevett szokás, hogy a péksütiket a zárás előtti órákban csökkentett áron kínálják. Az Aldinál előfordulhat 20, de akár 50 százalékos csökkentés is.
Mi történik azzal, ami még ehető?
Megkerestük a hazánkban működő legnagyobb kiskereskedelmi láncokat, hogy milyen irányvonalat követnek a selejt kezelésének tekintetében.
Lehet szó a Tescóról, az Aldiról, a Lidlről, a SPAR-ról, a Pennyről vagy akár az Auchanról, mindegyik lánc esetében igaz, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-hulladékot eljuttatják a rászoruló családokhoz. Ebben több szervezet, többek között a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat van a vállalatok segítségére.
Az Auchan tavaly több mint 600 tonna élelmiszert adományozott, az Aldi 1,8 milliárd forint értékben több mint 1700 tonna ételt mentett meg. A Tesco hatalmas mennyiséget, 3403 tonna élelmiszert juttatott el a rászorulóknak a megtermelt selejtből, a Penny pedig 900 millió forint értékű élelmiszert mentett meg és adományozott az élelmiszerbankoknak és segélyszervezeteknek.
Hova kerül, ami már nem ehető?
Az emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszerekből állati takarmány lesz. A hazai boltok több szervezettel és alapítvánnyal is kapcsolatban állnak, így a pékáruk és zöldségek eljutnak állatmenhelyekre, helyi gazdálkodókhoz, állatkertekbe és vadasparkokba, valamint állateledel-gyártóknak kerülnek adományozásra.
A többi már tényleg szemét?
A hulladék utolsó előtti stációja a biogázüzem vagy a komposztálás, ahol a már emberi és állati fogyasztásra sem alkalmas pékárukból, zöldség- és gyümölcsselejtből energia lesz. Amit pedig a biogázüzemek sem tudnak hasznosítani és komposztálni sem lehet, na az tényleg a szeméttelepre kerül.
A Tescótól kapott adatok alapján kijelenthető, hogy az élelmiszer-hulladék mindössze harmada kerül csupán a szemétbe, így tényleg minimálisra csökkentik a szemét mennyiségét, és ez igaz a többi hazai kiskereskedelmi láncra is.
Borítókép: Shutterstock
-(1).jpg)