A kétnapos erdélyi körúton ízelítőt kaphattunk a hamisítatlan erdélyi vendégszeretetből, megcsodálhattuk a meseszép, zöldellő tájakat és magunkba szívhattuk a tiszta, vidéki levegőt. Házigazdáink az idén húszéves Vitéz Kürtős társalapítója, Bálint Gáspár szülei voltak, akiknek gondoskodó figyelme végigkísért minket az út során.
Már a fogadásunknak megadták a módját, ugyanis tízórai gyanánt frissen sült perec, túrós batyu és darázsfészek bújt elő a kosárból. A környéken tett túra után ebéd gyanánt erdélyi hússaláta, azaz böff, húsleves és sült húsok kerültek asztalra, míg a vacsora töltelékes káposzta volt, mely az itthon ismert változattól eltérően nem savanyú, hanem új fejes káposztából készül, és kaporral, valamint csomborral ízesítik.
A második nap reggelén juhtúrós puliszka, házi szalonna, szalámi és virsli, valamint friss zöldségek fogadtak minket. Ebédnél gulyásleves, valamint a vacsorából maradt töltött káposzta csillapította az éhségünket.
Egyik étkezésről sem hiányozhatott a frissen sült kenyér, melyet ott, előttünk, kézzel, teknőben dagasztottak a házigazdák. A tíz kiló lisztből gyúrt, lassan kelesztett pityókás, azaz krumplis kenyeret kézzel szaggatták és hosszú ideig, a kerti kemencében sütötték. Ezt a mutatvány ráadásul a két nap során kétszer is megcsinálták, mindezt azért, hogy az utolsó reggelen friss kenyérből készülhessen az útravalónak szánt zsíros kenyér.
Az étkezések zárása a hagyományos erdélyi édesség, a kürtőskalács volt, melyet a kemencéből kihúzott faszén felett sütöttek.
.jpg)
