Minél enyhébb a tél, annál korábban találkozhatunk a taplógombák táborába tartozó, bár a maga díszes pompájával azok közül magasan kitűnő sárga gévagombával (Laetiporus sulphureus). Élő és elhalt lombos fákon, azok vastag ágain, főként fűzfán, nyárfán, cseresznyefán és ártéri erdőkben, hegyvidéki patakpartokon terem. Népies nevei között szerepel a fűzfagomba, fűzfatüdő, reves cseresznyefagomba és az erdei csirke – ez utóbbi arra utal, hogy íze a csirkehúséhoz hasonló.
Hogyan ismerhetjük fel?
Fiatalon fehéres, majd kénsárga, később narancssárga színben pompázó, hullámos peremű gomba, mely kezdetben gumószerű, később félkörösen vagy legyezőszerűen kiterül. Gyakran több kalap zsindelyszerűen összenő, 10–150 centis telepeket alkotva – igazán figyelemre méltó látványt nyújtva így. Egy-egy ilyen „összenövés” akár 20 kiló is lehet!
Tanácsok a gyűjtéséhez, fogyasztásához
Húsa fiatalon puha, lédús, később sajtkeménységűvé, végül szívóssá, rostossá válik. Illata aromás, íze kissé savanykás, idősebb korában viszont keserű, így talán nem meglepő, hogy csak a fiatal példányok fogyaszthatóak, amik világossárga, enyhén narancsos színben pompáznak, bőrük bársonyos tapintású. Ha már fakósárga és fás, akkor ne szedjük le! A fiatal példányok általában „tisztábbak” is, mint az idősebbek. Utóbbiakba gyakran belenőnek fadarabkák vagy egyéb erdei anyagok.
A sárga gévagomba meglehetősen érzékeny a környezeti változásokra, ezért az a legjobb, ha miután begyűjtöttük, hazavisszük, és egyből el is készítjük.
A taplógombák, így az erdei csirke is savat termel, azzal oldja a fát, amin él, ez okozza kissé savanykás ízét is. Ennek semlegesítésére célszerű a konyhakészre tisztított gombát tejbe áztatni legalább 1 órára, majd jó alaposan lecsepegtetni. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy egyáltalán nincs gombaíze, így azok számára is érdekes lehet, akik egyébként nem szeretik a gombát. Túl sokat ne fogyasszunk belőle egyszerre, mert sokan nehezen emésztik meg.
Elkészítése
Gyakorlatilag bárhogyan el lehet készíteni, mint a húst. Kirántva egy az egyben olyan az íze, mint a bundázott csirkének. Ezen túlmenően lehet belőle pörköltet főzni, ledarálva, hússal elkeverve vagy magában is kerülhet töltelékként töltött káposztába vagy paprikába, lehet pirítani, grillezni, tehetjük rántottába, rizottóba, tésztaszószokba, sőt, kenyértésztába is. Szóval tényleg csak a fantáziánk szabhat határt a belőle készíthető finomságoknak.
A hivatalos ajánlás szerint 20 perces hőkezeléssel (sütés vagy főzés) kell elkészíteni.
Borítókép: Shutterstock
.jpg)
.jpg)
.jpg)