„A főzőnő kellőképpen utal a főzés fizikai töltetére, amiről sokszor nem beszélünk – márpedig van egy kemény fizikai része, gondoljunk csak a bevásárlásra, cipekedésre, szeletelésre, mosogatásra. Ezenkívül a női töltet, vagyis a gondoskodás, az etetés is megjelenik benne – mesélte Mautner Zsófi a Mandinernek.
A gasztroblogger többek között azt is elárulta, hogy olyan családban nőtt fel, ahol fontos szerepe volt a házi kosztnak és a terített asztalnak. Ez ma sincs másképp, hiszen az otthoni asztal és az étterem szinte az utolsó olyan helyszín, ahol ki tudunk szakadni a digitális térből, és valóban beszélgethetünk egymással.
Ő volt az első hazai gasztroblogger
Mautner Zsófi a brüsszeli diplomataállását adta fel a gasztronómiáért. De hogy is volt ez? „Magyarországon én indítottam az első mai értelemben vett gasztroblogot. Az írás igazi flow-élményt jelentett, de eszem ágában nem volt pályát váltani. Aztán 2008-2009 környékén vettem egy nagy levegőt, és azt mondtam: most vagy soha, visszaút mindig van, megpróbálom. De hát ha az ember rátalál a saját hivatására, akkor már nincs visszaút!” – mesélte a gasztroblogger.
Forradalmi változások
Zsófi a cikkben a gasztroforradalomról is beszélt, ami szerinte 20 évet foglal magában. Ennyi idő alatt sok minden változott – éttermek, alapanyagok, termelők –, de még mindig nagy a különbség a fővárosi és a vidéki gasztronómiai közeg, illetve a generációk között. Az idősebbek ragaszkodnak a megszokott ízekhez, a negyvenes-ötvenes nemzedék tagjai azonban másképpen szocializálódtak, a sok utazásnak hála ez a korosztály a gasztronómiai újdonságokra is sokkal nyitottabb.
„A harmincas vagy a húszas generációnál már tudatosságot tapasztalok, fontosak nekik a környezeti, fenntarthatósági szempontok, és sokan a mentes konyhát részesítik előnyben. Számukra mást jelent a házi koszt és az érzelmi étel, hiszen nem biztos, hogy főztek a szüleik, s nem magától értetődik az sem, hogy voltak vidéken élő nagyszüleik” – monda a gasztroblogger. Hozzátette: „Egyértelmű, hogy a jövőben változni fog a magyar konyha – és nem évtizedek múlva, hanem már az előttünk álló öt-tíz évben. A klímaváltozás hatásait már most tapasztaljuk. A következő években újra kell definiálunk a hagyományos magyar konyhát. Meg kell néznünk, hogy az új alapanyagokat hogyan lehet beépíteni, és melyek azok a klasszikus magyar ételek, amelyeken muszáj változtatni az alapanyagok esetleges hiánya miatt.”
A tervezés a főzés legjobb része
De a gasztroforradalom és a klímaváltozás után térjünk vissza a konyhába, ennek kapcsán Zsófi elárulta, hogy a főzés összes részét szereti, kivéve a cipekedést, illetve a tervezés áll a legközelebb a szívéhez. Amikor kitalálja, összeállítja a menüt, és amikor azon gondolkodik, hogyan szerez majd örömöt annak, akinek elkészíti a kedvenc ételét.
Arra a kérdésre pedig, hogy van-e kedvenc étele, Zsófi azt a választ adta, hogy ez folyamatosan változik, most épp a japán konyháért van oda, és a koreai ételeket is szereti, de az időjárástól is függ, hogy éppen mit kedvel. És még egy titkot elárult: óriási főzelékrajongó, és bizony a főzelék nála a zöldségekről, nem pedig a rántásról szól.
Borítókép: Mediaworks archívum/ Bencsik Ádám
Ajánljuk még:
- KÖRTÉS FINOMSÁG MAUTNER ZSÓFITÓL >>>
- OLCSÓ, GYORS ÉS EGYSZERŰ: A LEGJOBB FŐZELÉKEK EGY HELYEN - VÁLOGATÁS >>>
.jpg)
