Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Döbbenetes mellékhatása lehet nőknél a cukros, szénsavas üdítők fogyasztásának

default user icon
MME
A tudomány újabb okot ad arra, miért is kell elhagynunk a cukros, szénsavas üdítők fogyasztását. Ezeknek a termékeknek, amellett, hogy hizlalnak és megemelik a vércukorszintet, komoly mellékhatásai lehetnek a nőkre nézve.

Az Amerikai Rákkutatási Szövetség A rák járványtana, biomarkerei és megelőzése című lapjában publikált friss tanulmány szerint azok a mellrákkal küzdő nők, akik rendszeresen fogyasztanak cukros, szénsavas üdítőket, jóval nagyobb eséllyel halnak bele a kórba.

A kutatásban 927 mellrákos nőt figyeltek meg 35 és 79 év között. Megvizsgálták az életmódjukat és az étel- és italfogyasztási szokásaikat a diagnózist megelőző 2 évben, és elképesztő összefüggésre bukkantak. Azokhoz a nőkhöz képest, akik alkalmanként vagy soha nem isznak cukros üdítőt, azok, akik hetente ötször vagy ennél többször fogyasztanak ilyesmit, 85 százalékkal gyakrabban halnak bele a mellrákba.

A felmérés eredménye magukat a kutatókat is meglepte, így most szélesebb körben kezdik tovább vizsgálni a mellrák és a cukros, szénsavas üdítők fogyasztása közötti összefüggést.

„A cukros üdítők fogyasztása nagy mennyiségű cukrot és extra kalóriát jelent a szervezet számára, viszont semmiféle tápértéket nem adnak, ezért nevezik őket üres kalóriának. Ellenben a teákkal és a 100%-os gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot. Ezek jóval egészségesebb frissítők, hiszen van tápértékük, tartalmaznak antioxidánsokat és vitaminokat. A cukros üdítőkben nagyon sok a fruktóz és a szacharóz, így a mellrák mellett kettes típusú diabétesz kialakulásához is vezethet a rendszeres fogyasztásuk – nyilatkozta Nadia Koyratty, a Buffalo Egyetem, PhD hallgatója.

Régóta tudjuk: egészségesebb életmóddal megelőzhető

A mellrák eddig bizonyított és jól ismert rizikófaktora az ösztrogénhatás, különösen annak kiegyensúlyozatlansága. Növeli a kockázatot a menopauza idején vagy utána, hosszasan alkalmazott hormonpótló kezelés, de a teherbeesés, a szülés és a szoptatás jótékony hormonális hatásainak elmaradása is hajlamosít. Minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti a rizikót, némileg mérsékli a kockázatot a hosszú ideig (több mint 14 hónapon át) tartó szoptatás is. Megfigyelések szerint az átlagosnál nagyobb a rizikó azoknál a nőknél, akiknél 12 éves koruk előtt kezdődött meg a menstruáció, illetve még 50 éves kor fölött is tart. 

Menopauza után különösen fontos a testsúly normalizálása, a túlsúly elkerülése. A túl sok zsírszövet túlzott mennyiségű női nemi hormont (ösztrogént) termel. Tartósan magas szintje a menopauza után nemcsak az emlő-, hanem a méhtestrák kockázatát is fokozza. Nem mindegy az elhízás formája sem: nagyobb kockázatot hordoz a haskörfogat, a derékbőség növekedése, tehát az úgynevezett alma típusú elhízás, mint a csípőre, combra történő, körte típusú, mert a hasi zsírsejtek kórosan befolyásolhatják az anyagcsere folyamatait.

Gyakori kockázati tényezője az emlőráknak, ahogy más daganatok kialakulásának is, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény és főleg ülőéletmód is. Fokozott a rizikó, ha a családban emlő- vagy petefészekrák fordult elő, különösen fiatalabb korban. Nincs ugyanakkor bizonyítható összefüggés a dezodorhasználat, a mikrohullámú sütők, a mobiltelefon, a koffeinfogyasztás és a mellrák között. 
És az is tévhit, hogy az emlőt ért trauma, például ütés vagy rázkódás növeli a kialakulásának kockázatát.

Ezek is érdekelhetnek