6 mennyei finom omlós csörögefánk

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fánk igazi hungarikum. Pedig a fánkot az egész világon ismerik és szeretik – igaz, az elkészítési mód, az összetevők eltérőek. Hazánkban a szalagos fánk a legismertebb, de sok helyen a csörögefánk lett népszerűbb, aminek tésztáját nem kell keleszteni, dagasztani.

Egy kis fánktörténelem

Már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerű tésztát: hosszúkás alakúra nyújtották és sütés után mézzel megkenve fogyasztották. A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, cukor nélkül. A fánk az 1400-as évek óta népszerű Európában. Ekkor a nyers fánktésztába még főleg sós tölteléket (gomba, hús, stb.) tettek és azt sütötték ki. Később aztán aszalt gyümölcs került a tésztába.

Amerikába a holland telepesek terjesztették el, és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá. Hogy miért? A legenda szerint egy amerikai hajó hatalmas viharba került, és kormánykerék egy küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki, hiszen kidobni nem szerették volna. Így indult el hódító útjára a lyukas fánk, ami mára szinte Amerika jelképe lett.

A fánk elterjedése hazánkban

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el, és egyre több helyen lett szokássá, hogy a farsangi időszakban ez az édesség kerül az asztalra. Alapvetően az élesztős, édes kelt tésztás változatot sütötték – a szalagos fánkot – de aztán megjelentek az egyszerűbb, nem élesztős tésztából készült fánkok is, mint például a csörögefánk. 

Íme a mi kedvenc csörögefánk receptjeink:

PUHA CSÖRÖGEFÁNK>>> 

30 PERCES CSÖRÖGEFÁNK>>> 

KLASSZIKUS CSÖRÖGEFÁNK>>> 

HAGYOMÁNYOS CSÖRÖGEFÁNK>>> 

NAGYI CSÖRÖGEFÁNKJA>>> 

CSÖRÖGEFÁNK CSILIS CSOKISZÓSSZAL>>>