Itt a március, s vele együtt a tavaszi óraátállítás időpontja is. Nem kedveljük, hiszen úgy érezhetjük, 1 órával rövidül az életünk. Ugyanakkor vigasztalhat, hogy véget ér a tél, és előttünk tavasz, a jó idő, a melegebb és hosszabb nappalok. S mikor és hogyan is kell az órákat átállítani? Nos, egészen pontosan 2023. március 26-án, vasárnap hajnali 2 óráról tekerjük előre a mutatókat 3 órára. Ezzel együtt kezdetét veszi a nyári időszámítás.
Mire jó az óraátállítás?
Az óraátállítást az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először. A gazdasági szakemberek úgy kalkuláltak, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát takaríthatnak meg. Magyarország 1980-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, szintén energiatakarékossági megfontolásból.
Az óraátállításnak kezdetben számos pozitív hatása volt: villamosenergiát spóroltak vele, kedvezett az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát, kevesebbet és kevesebben vezettek szürkületben, sötétben.
Mondanunk sem kell, ezek az érvek 2023-ban mennyire aktuálisak, hiszen a gáz- és az áramspórolás mindenkinek ismét nagyon fontos téma lett.
egy óra mínusz
Persze ennek ellenére nem jelent felhőtlen örömet a tavaszi óraátállítás, sőt többnyire fájdalmasnak érezhetjük. Nemcsak 1 órával rövidül a vasárnap, hanem a következő hétre is rányomhatja a bélyegét. A szervezetnek akár több napra lehet szüksége az átálláshoz: sokaknak okozhat hosszan tartó, múlni nem akaró fáradtságot, alvás- és emésztési zavarokat az órák előre állítása. Rendőrségi adatok szerint ilyenkor minden évben látványosan emelkedik a figyelmetlenségből, fáradtságból eredő balesetek száma. Fontos tehát, hogy a lehetőségekhez mérten legyünk türelmesek és tudatosabbak, vigyázzunk magunkra az óraátállítást követő napokban.
Meddig lesz még óraátállítás?
Sajnos, egyelőre nem tudni. A téma többször került napirendre az Európai Parlamentben, és bár a javaslatot minden ország támogatta, a végső lépés továbbra is várat magára. Az Európai Unió a tagállamoknak szabad kezet adna, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják-e meg véglegesen, ám Csehországon kívül, mind a mai napig egyetlen más ország sem döntött még erről.
Egyelőre tehát marad a tavaszi és az őszi óraátállítás is. De nézzük a jó oldalát! Tény, hogy egy órával rövidebb az utolsó márciusi hétvégénk, de cserében innentől hosszabbak a nappalok, a játszótéri délutánok, világosban érünk haza a munkahelyünkről, jut idő kültéri szabadidős tevékenységekre, ráadásul esténként később kell lámpát kapcsolni, amellyel valóban nagyon sokat spórolhatunk. Azt az egy „elveszett" órát pedig természetesen visszakapjuk majd október 29-én vasárnap az őszi óratátállítás idején…
.jpg)
.jpg)
