Az igazi spórolós menü: isteni fogások kenyérmaradékból!

A január általában a visszafogott főzések időszaka. Egyrészt a karácsonyi traktába minden energiánkat beleadtuk, az alapanyagok is eltértek az átlagostól, így nem csoda, ha januárban csak takarékon működik a konyhánk. De abból, hogy nem drága alapanyagokból és nem extra időigényes megoldásokkal készítjük el a család számára a vacsorát, még nem következik, hogy rossz lenne, ami az asztalra kerül. Sőt, a kenyérből, kalácsból készített felfújtaknak egyszerűen lehetetlen ellenállni.
Miből készíthetünk felfújtat?

A kenyérfelfújt alapját szinte bármi adhatja, jó hozzá a maradék, már kissé morzsálós, pettyet száraz kilós fehér kenyér, az önmagában már élvezhetetlen, pirítósnak való rozskenyér, a szikkadt kalács, a másnapra kopogóssá száradó vizes zsemle vagy kifli is.

Ha nincs száraz kenyérvégünk, s mégis ilyen típusú ételre vágyunk, akkor érdemes venni vagy esetleg sütni egy kis gubarudat, vagy egy fél tucat vizes zsemlét kint hagyni fél napra a konyhapulton, esetleg kockára vágva átpirítani felhasználás előtt.

Ha már megvan a kenyerünk, akkor csupán azt kell kitalálnunk, hogy milyen ízvilágú legyen a felfújt és mi legyen az az anyag, amivel meglágyítjuk ezt a már száradásnak indult klassz matériát. A kettőt érdemes együttesen megálmodni, az ízvilág sokban befolyásolhatja a folyadék mibenlétét.

kenyérSzuflé sósan...

Az ízesítés nélküli kenyér/kalács/zsemle bármilyen típusú ételnek jó alapja lehet. Ha vacsora vagy gyors ebéd gyanánt készítünk felfújtat, akkor érdemes valamilyen sós ízvilágú ételt kitalálnunk. Nyugodtan használhatjuk a hűtő felvágottkészleteit, de megmaradt sült húsokkal, különféle konzervekkel is dolgozhatunk.

A húsok mellett blansírozott, főtt vagy konzerv zöldségeket is adhatunk a fogáshoz, és friss zöld fűszerekkel, hagymával, fokhagymával illetve a fogáshoz passzoló további fűszerekkel ízesíthetjük még. A fűszereket célszerű a kenyér puhítására felhasznált folyadékhoz adni, így járhatják át az ízek legjobban az egész felfújtat.

A sós szuflékhoz jó választás lehet az alaplé, de vízzel, tejjel, tejszínnel, kókusztejjel vagy más növényi eredetű tejjel is nyugodtan dolgozhatunk.

Ha azt szeretnénk, hogy igazán gazdag és zamatos legyen a végeredmény, akkor a kenyérkockák közé egy kevés, apróra kockázott vajat is ültethetünk, amely a sütést közben elolvadva omlóssá varázsolja az ételünket.

Száraz zsömle esetében a felkockázás helyett kikaphatjuk a zsemle belét és abba tölthetjük bele a már összeállított, a zsemle vizes belével fellazított tölteléket. A töltelék tetejére akár egy tükörtojást is üthetünk.

...Vagy édesen?

Az édes változatoknál a különféle tejek közül érdemes választani, s az sem baj, ha sok tojás kerül a szufléba. A legjobb, ha a tojás sárgáját elkeverjük a tejjel, a fehérjéből pedig laza habot verünk, amit a sütés előtt a kész fogáshoz keverünk, de ezzel a habpaplannal, akár be is fedhetjük az egész ételt. Ilyenkor porcukorral együtt verjük fel, s a már nagyjából megsült fogás tetejére vigyük fel a habot, mivel a cukros tojáshab igen hamar megsül.

Az édes szufléba kerülhet friss vagy konzerv gyümölcs, kandírozott vagy aszalt mindenféle, darált csonthéjas vagy épp egy pár kanálnyi házi lekvár is. Arra ügyeljünk, hogy a végeredmény ne legyen túl tömény és édes.

Miben süthetjük?

A kenyérszuflét süthetjük tepsiben, szuflétálban, de akár személyre szabott változatokat is készíthetünk kis szufélformákban vagy papírkapszlival bélelt muffinsütőben is.

Mindenféle szuflé >>>
Házigazdánk további cikkeit itt találod >>>
  • Kinyomtatom
  • Elküldöm

Ajánlott receptek és cikkek

Hozzászólások