Joghurt-történelem

Egy másik legendában a mongol Dzsingisz kán követe egyszer megállt vizet kérni egy nemrég meghódított kis faluban. A leigázott helybeliek azonban víz helyett tejet öntöttek a követ kulacsába, azt remélve, hogy használható kulacs nélkül marad az ellenséges férfi a sivatag közepén. Később a követ inni szeretett volna, és a kulacsában talált ismeretlen, félig folyékony állagú italt ízletesnek találta: így született meg a joghurt. A fehér italt ezután Dzsingisz kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték, elterjesztve az egész világon.

A joghurt egészséges, vitalizáló, remek diétázáshoz

A joghurt Nyugat-Európában legelőször a 16. században, I. Ferenc francia király idején jelent meg. A történet szerint az uralkodó állandó bélproblémákkal küszködött, s panaszait az udvari doktorok nem tudták megszüntetni. Segítségért fordultak a török szultánhoz, aki egyik legügyesebb orvosát egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével küldte „francia kollégájához”. A savanyított birkatejtől a király felépült, és ezzel a joghurt egy időre igen népszerű ital lett. Ám nemsokára feledésbe merült, s négyszáz év kellett, hogy a nyugati civilizáció újra felfedezze.

A 20. század elején Párizsban, a Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilja Mecsnyikov azt kutatta, hogy a joghurtban található baktériumok miként járulhatnak hozzá az élet meghosszabbításához. Kiindulótézise az volt, hogy a bélben található baktériumok által bomlásnak indult ételmaradékok olyan anyagokat termelnek, amelyek lassanként, belülről „megmérgezik” az embert. Ugyanakkor emlékezett rá, hogy szülőhazájában, a kaukázusi hegyekben élő pásztorok igencsak sokáig éltek. Az ottaniak szerint a joghurtban található élő baktériumoknak köszönhetően. Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat gyártó „rossz” baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

Gyümölcsökkel is finom és fogyókúrás

Egészséges joghurt

Minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás. Ezeken kívül sok vitamint és többfajta ásványi sót is rejt, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások szerint a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezen kívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. 

Remek desszertalap is lehet a joghurt!

A felnőtt lakosság körülbelül 75 százaléka nehezen emészti meg a tejcukrot, ezért nem fogyaszthat tejet. Joghurtot azonban igen. Az élő kultúra enzimei ugyanis mintegy „előemésztik” a laktózt a szervezet számára. Így a rendszeres joghurtfogyasztás csökkenti a laktóz-intolerancia mértékét. További előnye, hogy felgyorsítja a zsíranyagcserét, és megszabadítja a testet a zsírpárnáktól – ezért fogyókúrákban rendszeresen szerepel.

Joghurt ABC >>>

A fiatalság forrása: a joghurt >>>

Joghurtdiéta >>>

Joghurtos receptek >>>

Zöldségekhez is nagyszerű zöldfűszeres salátaöntet készíthető joghurtból