Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Szalonnázzunk! Megdönthetetlen érvek a szalonnafogyasztás mellett!

default user icon
Wessely Márta Húsok, halak
0
Igazi XXI. századi mumus, a reform táplálkozás legnagyobb ellensége, a zsír esszenciája, a mindig csodálatos, soha meg nem unható, sokféleképp készíthető, önmagában vagy bármi mással ehető szalonna. Hogy miért érdemes fogyasztani? Megmutatjuk!

A szalonna igen régi szereplője az emberiség gasztronómiai kultúrájának. Magyarország területén már az i.e. IX. század környékén folyt disznótartás, az ókori Rómában is ismertek és kedveltek voltak a disznóból készített húskészítmények és a szalonna, olyannyira, hogy Apiciusnál is többféle recept található az állat húsának elkészítésére és annak felhasználására.

A római kort követően a középkorra a szalonna az európai paraszti étrend alappillérévé vált. A szalonna jelentősége abban rejlett, hogy viszonylag könnyen előállítható és sokáig tárolható volt, s nem számított drága alapanyagnak. A sovány, zöldséges ételeket könnyedén ízesítették és tették tartalmassá a szalonnával. 

Egykor nagy becsben tartották!

A szalonnát a disznó legtovább eltartható részeként igen nagy becsben tartották. Bizonyos legendák szerint a XIV. században Essexben, Dunmow városában az egymással békében élő párok juthattak hozzá egy-egy nagyobb jutalomszalonnához (a hagyományt a mai napig őrzik, és szökőévente 4-4 párnak ítélik oda a szalonnát).

A középkori szalonnafogyasztás 

A középkorban a gazdagságot jelezte, ha egy-egy házban akadt egy nagyobb darab szalonna. Vendégek érkeztekor - hogy jelképezze a gazda anyagi helyzetét -, jól látható helyre ki is akasztották. S ha a vendégeknek szerencséjük volt, kaphattak is egy kicsit belőle. (Még a nagy gazdasági világválság idején is ez a viszonylag olcsó fehérje- és zsírforrás mentett meg sokakat az éhezéstől.)

AMikor tilos volt a disznótartás

A középkori gasztronómia meghatározó szereplőjének, a disznónak a tartását a történelem során csupán egyetlen esetben próbálták megakadályozni. Miután 1131-ben Francia Fülöp, az akkori trónörökös szörnyű lovasbalesetéért és ennek eredményeként bekövetkezett haláláért egy malac volt okolható, az uralkodóház elítélte a disznótartást és az állat elfogyasztását. A kis költségvetésű köznép viszont ellenállt az utasításnak, és továbbra is tenyésztette ezt a haszonállatot.

 

Amerikába, pontosabban Kubába a szalonnát kedvelő Kolumbusznak köszönhetően kerültek sertések, aki néhány példányt vitt magával a hajóútjaira. Az első ipari szalonnakészítő üzemet pedig egy John Harris nevű angol úriember hozta létre 1770-ben, Angliában, Wiltshire-ben, amit azóta a szalonna fővárosaként is emlegetnek.

Amerika kedvence

A szeletelt bacon csomagolását - az időközben lelkes szalonnafogyasztóvá vált – Amerikában kezdték el, 1924-ben. Talán ennek is köszönhető, hogy ekkortájt született meg a tojás és bacon, mint klasszikus amerikai reggeli.
Magyarországon a honfoglalás előtt idők óta nagy hagyománya van a disznótartásnak és a szalonnafogyasztásnak egyaránt. Olyannyira, hogy még Szalonna nevű település is található hazánkban.

Bakonyból ered a neve?

Sokan úgy vélik, hogy ez a hosszú időre visszatekintő hagyomány az oka, hogy a mi Bakonyunkról kapta a keresztségben a bacon nevet egy bizonyos szalonnafajta. Ez azonban téves feltételezés. A bacon és a bakonyi szalonna körül lebegő városi legenda alapja, hogy az erdőség a XI. században az első bakonyi erdőispán, Comes de Bacon-Gug után kapta a nevét. Ebből kifolyólag tényleg van összefüggés a Bacon és a Bakony között, csak nem a szalonnából kifolyólag.

Szalonnázzunk!

A szalonna íze az elkészítés módja mellett függ attól, hogy milyen fajta sertésből készítjük, milyen  takarmányon, milyen körülmények között élt az állat, s végül hogyan került feldolgozásra.

A magyar henteseknél leggyakrabban előforduló szalonnák:
Abált szalonna: vékony toka- vagy hasaalja-szalonna. Sóban állni hagyott, majd fokhagymás vízben forralt szalonna, sok esetben pirospaprikával fűszerezve.
Császárszalonna: a sertés szalonnás oldalasából készül. Sóban érlelik, hideg füstön felfüstölik.
Csécsi szalonna: az abált tokaszalonna feltehetően Csécsi Dénes hortobágyi böllérről kapta a nevét, aki megalkotta ezt a pirospaprikával, esetenként fokhagymával spékelt tokaszalonnát.
Erdélyi szalonna: hasaalja szalonnából sózott, abált szalonna, amit hideg füstön világosra füstölnek.
Füstölt szalonna: szalonnát leggyakrabban tölggyel füstölnek, de kellemes aromája lesz, ha almával, cseresznyével füstölik, de akár juharfával is lehet.
Kenyérszalonna: a több hétig sóban tartott szalonnát, szellős helyen megszárítják, füstölik.
Királyhús: maximum fél éves malacból készíthető abált, füstölt szalonna
Kolozsvári szalonna: a szalonnát először sózzák, majd páclében abálják, végezetül pirospaprikával ízesített, friss marhavérbe mártják, és forrón füstölik. Sok esetben a marhavért elhagyják, s csupán pirospaprikás mázat kap a szalonna.
Sózott szalonna: sóban érlelt, levegőn megszárított, nem füstölt szalonna.
Teaszalonna: sózás és pácolás után kerül a boltokba, viszonylag rövid ideig áll el.

Az egészségtudatos divat

A szalonna fogyasztása az utóbbi években csökkent, az átalakuló, egészség-centrikusabb étkezésből kifolyólag, pedig a mai szalonnák zsírtartalma fele a 100 évvel ezelőttinek, köszönhetően a modern állattartásnak s a manapság levágott karcsúbb sertéseknek. A szalonnát az egészséges életmód jegyében sem kell teljesen száműzni az étrendünkből, csupán nem napi szinten, s mértékkel kell használnunk, fogyasztanunk. Sőt, a mangalicából készült szalonna fogyasztását újabban kifejezetten ajánlják is a szakértők - persze csak módjával. 

A szalonna felhasználásakor kisült, az ételhez nem kellő zsírt érdemes egy edénybe összegyűjteni, és a hűtőben tárolni későbbi felhasználásra. A zsírral ízesíthetünk ételeket, vagy akár kenyérre kenve is fogyaszthatjuk. A szalonnák tárolása sokban függ az elkészítés módjától, de minden esetben érdemes a hűtőben tárolni, így később avasodik meg.

A magyar töpörtyű

A különféle szalonnák mellett azért meg kell említenünk a töpörtyűt is, ami szintén régi és nagy hagyományokra tekint vissza, nem csak Magyarországon. Amíg nálunk zsírosabban készül és főleg reggelihez, vacsorához fogyasztjuk, addig Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és a világ sok táján egészen zsírmentesen, csak magát a bőrt sütik ki, és egyfajta snackként kínálják. Az angol pubokban a sör mellé gyakorta kínálják az úgynevezett pork scratching-et.

Az az illat....

Miért nem bírunk elállni a sülő szalonna illatának? Ennek egyszerű kémiai magyarázata van, az úgynevezett Maillard-reakció az oka. Ennek a reakciónak a lényege, hogy magas hőmérsékleten a cukormolekulák és a fehérjék reagálnak egymással s az ebből születő aromaanyagok azok, amik elkábítanak minket. De nem is kell ellenállni a csábításnak, hiszen annyi finomság készíthető szalonnából.

Szükség van a szalonnára

Az igazi klasszikus a bicskával vágott szalonnadarabok kenyérkatonákkal való eltüntetése, akár reggelire, akár egy pikniken az erdőben pihenve. Aztán persze ott a túrós csusza, ami egy fabatkát sem érne, ha nem pettyeznék a tetejét a finoman ropogósra sült szalonnakockák. S milyen lenne a cigánypecsenye kakastaréj nélkül? A szalonnának jól meghatározott helye van mind a magyar, mind a nemzetközi konyhában.

A baconbe csavart ételek hosszú sora bizonyítja, hogy a szalonna zsiradéktartalma még a legszárazabb húst is ízessé és omlóssá képes varázsolni. A tavaszi spárgáknak, zöldbabnak is csak jót tesz, ha egy kevés baconnel kötjük őket tetszetős csokorba. A lecsónak elengedhetetlen alapja, hogy a sok zöldség mellett az étel zsiradékmennyiségét egy kevés, de jó minőségű szalonna adja meg. Szalonnabőrrel sokféle levesnek adhatunk egyedi, lágy ízt, s a táborozásoknak, családi nyaralásoknak is elengedhetetlen része a tűznél való szalonnasütés.

A szalonna olyannyira nem ment ki a divatból - minden erre irányuló törekvés ellenére -, hogy neves csokoládégyártók is készítenek szalonnával vagy épp töpörtyűvel gazdagított, ízesített csokoládékat, sőt a piacon ma már megjelent a szalonna ízű vodka és fagylalt is, igaz ezeknek a termékeknek a kereslete számunkra nem ismert.

Gigantes plaki, avagy görög sült paradicsomos bab

Hozzávalók:
50 dkg nagyszemű fehér bab
1 fej vöröshagyma
25 dkg kolozsvári szalonna
2 nagyobb sárgarépa
4-5 gerezd fokhagyma
2 konzerv hámozott paradicsom
egy löttyintésnyi vörös borecet

frissen őrölt feketebors
2 babérlevél
1 fél rúd fahéj

Elkészítés: Egy órára beáztatom a római tálat. A szalonnát felszeletelem, majd tisztes kockákra vágom. Egy mély serpenyőbe dobom, és elkezdem kisütögetni a zsírját. Erre teszem a karikára szelt hagymát, majd néhány perc elteltével, amikor a hagyma már puha, de még nem színes, akkor jöhet rá az apróra vágott fokhagyma és a sárgarépakarikák. Egy-két percet sütöm, majd felöntöm a paradicsomkonzervekkel, sózom, borsozom, hozzáadom a babért és a fahéjat, valamint az előző este beáztatott vagy konzervből lecsöpögtetett babot. Alaposan átforgatom, majd a római tálba öntöm. Lefedem, és másfél órát sütöm 180 fokon. Friss kenyérrel kínálom.

Sült spárgacsokrok

Hozzávalók:
1 kg zöldspárga
16 vékony szelet bacon
30 dkg mozzarella
2 evőkanál cukor
3 teáskanál só
2 evőkanál vaj

Elkészítés: A spárgák végét levágom, majd a fejekre külön koncentrálva alaposan megmosom. Egy mély serpenyőbe fektetem a sípokat, és annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje őket. Sózom, cukrozom a vizet, és egy kis vajat is adok hozzá.
Amíg fő a spárga, addig beizzítom a sütőt, úgy 180 fokra. Ha már félig megfőtt a spárga, akkor óvatosan egy szűrőkanállal kimerem őket, szám szerint felosztom, a létrejött csokrokra mozzarellát tépkedek, majd rákötözöm a szalonnával. A tartalmas bokrétákat tepsire fektetem, és betolom a sütőbe. Ha színes a sajt és jó a szalonna, akkor tálalok.

Receptek szalonnával >>>

Receptek baconnel >>>

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Magazin