Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Kávé és egészség

0
Lehet nélküle élni, de minek - szokták mondani a nagy kávézók. Igazuk van. Nemrégiben ugyanis bebizonyították, hogy a „feketeleves” kifejezetten egészséges. Mértékkel fogyasztva még a magas vérnyomásúaknak sem kell lemondani róla.

Jellegzetes ízét a pörköléskor képződő aromás anyagok adják, amelyek nincsenek összefüggésben a koffeintartalommal. Pedig a kávét az utóbbi kedvéért fogyasztjuk. Egy csésze átlagosan nyolcvan milligramm koffeint tartalmaz, azonkívül ásványi anyagokat és nyomelemeket, például vasat, káliumot, mangánt.

A koffein hatása: élénkíti az agy működését, serkenti a képzettársítást, a mozgékonyságot. Növeli az izomerőt, frissít.

További koffeines italok:
- tea - 40 mg/csésze,
- kóla - 40–60 mg/pohár,
- kakaó - 10–20 mg/csésze.

Kávézás és alvás: az estefelé elfogyasztott kávé (sötét tea) álmatlanságot, izgatottságot, ingerlékenységet okozhat. Idősebbeknél viszont az agy vérellátásának növelése, az alvóközpont ingerlése sokszor álmossághoz vezet.

Mellékhatások: a kávéban lévő csersav izgatja a gyomornyálkahártyát, a koffein fokozza a savtermelést, tehát gyomorégést, émelygést, hányást okozhat. A tejfehérjék kicsapják a csersavat – ezért a mellékhatások tejjel vagy tejszínnel fogyasztott kávénál alig tapasztalhatók.

Koffeinfüggőség: sok, rendszeresen kávézónak hiányérzete lesz, ha nem jut a fekete léhez. Leggyakoribb megvonási tünet a fejfájás, ritkábban a félelemérzés.

Kávé és infarktusveszély
Norvég kutatók tizenkét éven át csaknem negyvenezer középkorú ember sorsát figyelve megállapították: csak azok között gyakoribb az infarktus, akik naponta kilenc csészénél többet fogyasztottak.


  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Magazin