-
Ha biztos választ akarsz, kérdezd szakácsainkat!
-
Melyik diéta a legjobb?
Válaszd ki, melyiket tudod a legjobban betartani, miben szerepelnek olyan ételek, amelyek kedvedre valóak.
-
-
Megújultak játékaink!
A gyümölcsszüret és a gofris játék mellett már puzzle és palacsintás játékunk is van! Kipróbálod?
-
Brutális csokitorták
A legnagyobb kedvenc a torták között, minden ünnepen helye van! Válogass receptjeinkből!
-
Muffinmánia
Egy vaskos szakácskönyvnyi muffinrecept vár... Sósak, édesek, csokisak, gyümölcsösek...
-
Kenyérreceptek
Kenyér, kifli, kalács... géppel vagy gép nélkül is elkészíthető otthon. Válogass receptjeinkből!
-
hirdetés
Gasztrotrend 2.: A molekuláris gasztronómia
Gasztrotrend 2.: A molekuláris gasztronómia
Cikk mentése
Cikk küldése
Cikk nyomtatása
Cikk mentése
Gasztrotrend 2.: A molekuláris gasztronómia
Cikk mentéshez be kell jelentkezni!
Cikk elküldése
Brillat-Savarin 18. századi francia ügyvéd és gasztronómus (nevéhez fűződik, a Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! aforizma) Az ízek élettana címmel jelentette meg művét a fenti témában. Maga a molekuláris gasztronómia új fogalom, ráadásul egy magyar tudós, Nicholas Kurti, azaz Kürti Miklós nevéhez (is) köthető.
A molekuláris gasztronómia a konyhaművészet új ága
Kürti Miklós 1908-ban született, majd a zsidóüldözések hatására távozott és Franciaország, majd Németország után Angliában telepedett le. Az Oxfordi Egyetemen kutatott és tanított. 1969-ben A fizikus a konyhában címmel tartott beszéde után szinte kizárólag a konyhai folyamatok fizikai és kémiai kutatásával foglalkozott. 1985-től Kürti 1998-as haláláig Hervé This francia tudóssal együtt tárták fel a konyhaművészet rejtelmeit. „Azt gondolom, szomorú tény, hogy civilizációnk le tudja mérni a Vénusz atmoszférájának hőmérsékletét, ám azzal nincs tisztában, hogy mi megy végbe a felfújtjában sütés közben.”- vallotta Kürti. Halála után Hervé This folytatta a munkát, sokat publikált és a médiában is szerepelt a molekuláris gasztronómia igéjét hirdetve.
Desszert, a la molekuláris
A molekuláris gasztronómia folyamatosan fejlődik, és mára ténylegesen konyhaművészeti ággá vált. A főzés közben lezajló fizikai és kémiai folyamatokat nagyon komolyan elemzik, kutatják az egyes alapanyagok ízét adó vegyületeket, és ezekre az ismeretekre támaszkodva újfajta, ötletes, bizarr, különleges fogásokat kreálnak. A molekuláris sztárszakácsok természetesen erősen rájátszanak a tudományosságra, magukat kémcsövek és pipetták között fényképeztetik.
Heston Blumenthal
Ferran Adria
Ha épp Las Vegasban kaszinózunk, nézzünk be a magát csak szerényen az „Évszázad Szakácsa” –ként aposztrofáló francia séf
Marcel Vigneron
A molekuláris gasztronómia otthoni kipróbálásához már számos könyv jelent meg (sajnos magyarul még nem). Külföldön lehet kapni olyan egységcsomagokat, melyekben néhány fontos alapanyagot találunk, például egy kis kalcium-kloridot mártásaink labdácskává formázáshoz, nátruim alginátot, ha kaviár állagú kávéra fáj a fogunk, szójalecitint a mostanában nagyon divatos zöldség és gyümölcshabok elkészítéséhez. Ha magasabb szintre lépnénk, a megvalósításához kémia laboratóriumban is használható berendezések szükségesek, például a Clifton berendezés, mely vákuumban főz, vagy a Pacojet, a fantasztikus állagú soufflék készítéséhez.