Keress receptre vagy hozzávalóra

Datolya, a szupergyümölcs

A Közel-Keleten méltán népszerű gyümölcs nálunk általában csak a karácsony közeledtével szokott megjelenni a családi asztalokon, pedig egész évben kapható, rengeteg ételhez felhasználható, ezen kívül rendkívül egészséges is.

A datolya igazi hazája Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Szudán, Szaúd-Arábia, Irán és Irak, amely a mai napig a legnagyobb datolya exportőr.

Az élet fájának, áldott fának is nevezett növény még a Koránban is szerepel. Nem is csoda, hiszen a közel-keleti országokban a datolyapálma szinte minden része felhasználásra került. A fa árnyékot biztosított a sivatagban, védelmet nyújtott a széltől, leveleivel fedték a házakat, vagy épp használati tárgyakat (kosarakat, kalapokat, szőnyegeket) fontak belőlük.

Ezen kívül természetesen a fa termése, a datolya volt a legfontosabb, hiszen a gyümölcs tökéletes energiaforrásnak számított, s az egészségre gyakorolt jótékony hatására hamar felfigyeltek, így nem csak táplálékként szolgált, hanem gyakran gyógyszerként is fogyasztották.

A datolyát nem csak nyersen fogyasztották, hanem szárítva is. A szárított gyümölcs remek lehetőséget kínált az utazók számára, mivel kis helyigényű, magas kalóriatartalmú, hosszan elálló étel volt, így kedvelt csemegévé vált. Nyers és szárított változatai beleivódtak a környező országok konyháinak megannyi fogásába.

A datolyapálma eredete nem ismert. Feltételezések szerint i.e. 6000 környékén jelenthetett meg a közép-keleti régióban, s mivel ezen a területen terjedt el, vált ismertté és kedveltté, így feltételezhetően a gyümölcsfa eredeti bölcsője is itt, a Perzsa-öbölben található.

A megjelenést követő időben, nagyjából i. e. 4000 környékén az ott élő népek vándorlásainak hála a növény szép lassan átterjedt Nyugat-Ázsiába, Egyiptomba, Észak-Afrikába és Indiába is. Majd - a régészeti ásatások során előkerült leletek tanúsága szerint - i.e. 2500 környékén elkezdődött a növénnyel kapcsolatos tudatos gazdálkodás, megindult a datolyapálma háziasítása.

A datolya arab közvetítéssel hamar megérkezett az európai kontinens déli részére is. Ennek köszönhetően a gyümölcs igen régóta jelen van Spanyolországban, a Riviérán, Dél-Olaszországban, Szicíliában és Görögországban is. Igaz azonban, hogy ezeken a helyeken nem érik meg tökéletesen a gyümölcs, így az európai datolya nem vetekedhet arab rokonaival.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban már az időszámításunk előtti időszakban megjelent a datolya, az Újvilágban, Kaliforniában csak a XIX. század közepe táján kezdték el termeszteni, a jezsuita és ferences szerzetesek által a XVIII. század végén ültetett első datolyafák után.

A datolya - akár csak a vanília - előállítása sokáig nagyfokú munkaerőt igényelt. A fák ápolásának és a virágok beporzásának évezredes hagyománya nemzedékről nemzedékre hagyományozódott. A modern technikának köszönhetően ma már ez a feladat sokkal kevesebb ember munkáját igényli - és sokkal gyorsabban megvalósítható.

Datolyafajták és érési fázisok

A datolyapálma gyümölcsei a levelek alatti fürtökben nőnek, érnek. A beporzástól számítva közel 200 napig tartó érésnek néhány szakaszát elkülönítik, a datolya ezek mindegyikében fogyasztható, igaz, az egyes érési fokokon más és más élvezeti értékkel bír.

Az első ilyen szakasz a kimri, amely a nagyjából egy hónapos gyümölcsre értendő. Ilyenkor a legnagyobb a sav és víztartalma a gyümölcsnek, viszont még nem jelentek meg benne a cukrok. A következő szakasz a khalal, amikor már éretté válik a gyümölcs, színe sárgás, pirosas, jóízű, ehető. Az arab országokban a datolya khalal állapotában a legkelendőbb. Ezt követi a rutab elnevezésű érési szint, ahol a növény cukortartalma már jócskán meghaladja a korábbi stációkban szedett gyümölcsökét, csökken a nedvességtartalma és savassága. Az utolsó szakasz a tamr. Ezt a szakaszt csak a legkedvezőbb éghajlati feltételek mellett élő datolyapálmák esetében érdemes kivárni. Ilyenkor jelenik meg az általunk ismert és kedvelt datolya, az édes, nagyon alacsony víztartalmú, „aszalt” gyümölcs.

A datolyapálmáknál nem csak a gyümölcsök érési periódusának vannak különféle szakaszai, hanem magából a datolyapálmából is rengeteg változat ismert. Nagyon kedvelt a Barhi elnevezésű iraki fajta, amely termésének kifejezetten kellemes, gazdag íze van. A leggyakrabban exportált fajta a Deglet Noor, amely főleg Tunéziában és Algériában található, s gyakorta használják főzéshez. Ismert még a Hayani, amely Egyiptomban terem, de ezt nem exportálják, a líbiai Saidi vagy az Európában meghonosodott Sayir nem a legjobb minőségű, de ezen az éghajlaton ez érzi jól magát.

Datolya, a gyógyír

A datolya élelmiszer volta mellett fontos gyógyszer is, igazi felüdülés a bélproblémában szenvedőknek. Enyhíti a szorulásos tüneteket, csökkenti a hasmenést, kifejezetten jótékonyan hat a bélflóra egészére. Fájdalomcsillapító hatása régóta ismert, s a másnaposság tüneteit is enyhíti. A mérgezéses megbetegedések utáni rehabilitáció egyik fontos eleme, segít az idegrendszer épségének megóvásában, magas vastartalmának köszönhetően csökkenti a vashiányt, és ezzel együtt a vérszegénységre is kedvező hatással van. Stabilizálja a vérnyomást, ennek köszönhetően segít kiküszöbölni a szív- és érrendszeri megbetegedések egy jelentős részét.

A datolyában található magnézium, kálium, vas, élelmi rost, kalcium, mangán, réz, különféle aminosavak, folsav, valamint foszfor. Megtalálható benne az A1-, B1-, B2-, B3-, B5-vitamin. Ellenben zsír-, koleszterin- és nátriummentes.

Milyet vegyünk, hogyan tároljuk?

Ha olyan szerencsénk van, hogy friss, érett datolyát tudunk venni, akkor vásárláskor figyeljünk arra, hogy egyforma nagyságú, fényes héjú, száraz, foltoktól mentes gyümölcsöt vegyünk, amelyet a hűtőben téve akár egy hétig is eltarthatunk.

Az asztalt datolyát eredeti csomagolásában nagyjából egy évig vagy a csomagoláson feltüntetett lejárati ideig tárolhatjuk, nedvességtől mentes helyen.

Datolya a konyhában

A szárított datolya felhasználására megannyi recept létezik. A datolyát felhasználhatjuk előételek, saláták, szószok, ragukhoz, köretekhez és desszertek elkészítéséhez is. Nagyon kellemes előétel a datolyával, fügével kínált sajt, de készíthetünk datolyás falatokat is, ahol a gyümölcsöt vékonyra szelt sonkába, szalonnába vagy sajtba tekerve kínáljuk. A datolyákat meg is tölthetjük, a hosszúkás mag helyére tehetünk fűszeres sajt- vagy zöldségkrémeket.

A kevert salátákban is remekül megállja a helyét a datolya. A balzsamecettel nagyon kellemes párost alkotnak, az őszi gyümölcsös, magvas salátáknak kellemes színfoltja lehet néhány apróbb darabra szelt datolya.

A datolyát adhatjuk köretekhez is: a rizs és a kuszkusz biztos otthona lehet az apróbbra vágott datolyának, de minden olyan ételbe beletehetjük, ahol az eredeti receptben mazsola szerepel. Az indiai, keleti konyha édesen, pikánsan fűszeres raguihoz, szószaihoz is hozzáadhatjuk a kimagozott, apróbbra vágott gyümölcsöt.

A desszertek világában a datolyából szinte bármi lehet, emellett magas cukortartalmának köszönhetően a datolyával készített sütemények jóval kevesebb cukor hozzáadásával készülnek, így egészségesebbek.
A legegyszerűbb, ha a már ismert módon, a mag helyét töltve kínáljuk a datolyát. A töltelék lehet valamilyen ízesített krém, amelynek jó alapja például a mascarpone, de az igazán édes szájúak akár marcipánnal, csokoládéval is tölthetik a gyümölcsöket.

Ezen kívül datolyából készíthetünk fagylaltot, szirupot, édes masszát, pudingot, illetve felhasználhatjuk különféle pitékbe, tortakrémekbe, beleszórhatjuk egy-egy kevert tésztás süteménybe, muffin tésztájába, vagy akár a püspökkenyér gazdag töltelékébe is kerülhet egy kis datolya.

Szárított datolyával ízesíthetünk kenyereket, zsemléket és egyéb pékárukat is. Ha lágyabb textúrára és kevésbé intenzív édes ízre vágyunk, akkor a szárított datolyát felhasználás előtt érdemes egy kis időre vízbe áztatni.

Datolyás tajine

Hozzávalók:
1 kg felsál
4 nagyobb répa
2 nagy fej vöröshagyma
4 nagy gerezd fokhagyma
30 dkg szárított datolya
2 x 40 dkg darabolt paradicsom (konzerv)
2 dkg ras el hanout fűszerkeverék
40 dkg csicseriborsó (vagy konzerv, vagy egy éjszakát ázott száraz)

Elkészítés: A római tálat egy órára beáztatom. Kis pohárnyi vízbe a kimagozott datolyát is beáztatom.
A húst nagyobb kockákra vágom, majd egy mély serpenyőben olajon minden oldalát megkapatom. Ha kész, beleborítom a római tálba. A visszamaradt olajban a szélesebb karikára vágott répát és a szintén felkarikázott hagymát nagyjából 10 percig pirítom/főzöm. A végén hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, majd a fűszerkeveréket, a kiázott, nagyobb darabokra vágott datolyát, a csicseriborsót és a paradicsomot. Kicsit átkeverem, majd hozzáadom a húshoz, azzal is átfogatom, a tálat fedem és 195 fokon nagyjából másfél-két órát hagyom párolódni.

Datolyás muffin

Hozzávalók:
24 szem aszalt datolya
25 dkg finomliszt
5 tojás
2 dl olaj
20 dkg cukor
1 teáskanál őrölt fahéj
csipet só
1/2 csomag sütőpor

Elkészítés: A lisztet kimérem. Hozzáadom a sütőport, a fahéjat, a cukrot és a csipetnyi sót. A tojásokat egy másik tálba felütöm, elhabarom. Hozzáöntöm az olajat. A folyadékokat a liszthez öntöm, és egy villával homogén tésztává keverem.
A muffinsütő mélyedéseit papírkapszlikkal bélelem, majd mindegyik aljára 2-2 szem kimagozott datolyát teszek. Erre kanalazom a tésztát. 180 fokon tűpróbáig sütöm.

Datolyás receptek >>>

  • Kinyomtatom
  • Elküldöm

Ajánlott receptek és cikkek

Hozzászólások

Ernocske 4 évvel ezelőtt
Friss, érett datolya? Dél-Törökországban lehet, hogy pár kurusért lehet kapni egy kilót, de itt?? A friss füge darabja az egyik marketben 79 Ft. Inkább maradok az aszaltnál, az megfizethető.

Magazin