Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

A csoda mindig a régióban születik meg

Az egykori tévés-rádiós szerkesztőnek, Rókusfalvy Pálnak a második ezredforduló újabb szenvedélyt hozott: a borászkodást. Megtanulta borkészítés és borivás művészetét. Vallja: a bort nem meginni, hanem megismerni, megérteni kell.

- Mi számodra a jó bor?
- A jó bor relatív. Mindenki maga dönti el, milyen jegyeket tart számára meghatározónak. Fontos, hogy ne legyen hibája a bornak (illat, íz), illetve harmonikus legyen.

- Mi változott borozási szokásaidon azóta, hogy nem csak borozol, hanem borászkodsz is?
- Minél több bort fogyaszt az ember (így én is), fontos, hogy hagyjon rá időt. A bort nem meginni kell, hanem megismerni, megérteni, a bornak hangulata van. Amióta borászkodom, sokkal jobban átérzem a borban lévő munkát, folyamatot, így egészen más érzés fogyasztani a bort.

- Milyen rendszerességgel iszol bort, s mennyit?
- Relatíve sok bort iszom, hiszen rendszeresen fogyasztok szerencsére nagyon finom borokat. Mennyiségileg egyszerre nem iszom sok bort, fontos a minőség. Esténként általában elfogyasztok egy-egy pohárral.

- Szerinted mekkora az a boradag, ami rendszerességgel fogyasztható, de még nem számít alkoholizmusnak?
- Amióta borászkodom, azóta egészen mást gondolok az alkoholizmusról. Szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt 7 évben - amióta ezt tartom egyik fő tevékenységemnek - egyszer sem voltam részeg, azaz rendszeres borfogyasztás mellett sem beszélhetünk alkoholizmusról. A mérték mindig az ember tudata: amíg képesek vagyunk kontrollálni magunkat, nincs baj.


Borsztorik

 
- Mit teszel, ha például egy kiemelt rendezvényen csapnivaló borral kínálnak?
- A borkínálat meghatározó szempont, sokat elárul akár egy rendezvény színvonaláról is. A bor kultúrát, kultúráltságot jelent. Sajnos még most is sok szomorú, lehangoló tapasztalatom van ezen a téren. Egy rendezvény fontos, meghatározó része a gasztronómia, a gasztronómia egyik nagyon fontos eleme a bor. Ha gyenge a borkínálat, akkor rosszul érzem magam a rendezvényen. Sokat nyer, aki erre odafigyel! 
 

- Emlékezetes borsztori?
- Sokszor megesik, hogy étteremben megismernek és egyből borlapot nyomnak a kezembe. Ilyenkor mindig a pincér (esetleg sommelier) tanácsát kérem. Megdöbbenve szembesülök, mikor 3-4 éves rozé borokat kínálnak. Tudjuk, a rozé legfontosabb erénye a frissesség, gyümölcsösség, ezért csak a legfrissebb évjáratból illik tartani. Sajnos ez még a legjobb éttermekben sem mindig egyértelmű. Más: egy jónevű budapesti helyen a kedvemben akartak járni, ezért a saját boromat szolgálták fel (pohárban), amit sajnos hosszú ízlelgetés után sem ismertem fel. Van ilyen, a bor is fejlődik, változik a palackban, az ember is különböző hangulatokban kóstol. Majdnem elsüllyedtem…

 
Magyar és külföldi borok

 
- Milyen magyar borra esküszöl? Hát külföldire?
- Magyarországon nincs olyan borvidék, ahol nem ittam volna gyönyörű borokat, a világban még nehezebb a választás. Talán pont ezért választottam ezt a csodálatos világot, mert nem lesz elég időm az ország/világ legjobb borait végig kóstolni. Ha mégis választanom kell: mostanában a somlói borokért vagyok oda (Kreinbacher, Fekete, Laposa), illetve a nagy külhoni szerelmem Toszkána.

- Milyen magyar borokat ajánlanál alsó, közép és felső kategóriában?
- Alsó kategóriában nem mondanék konkrét pincészetet, de korrekt, egyszerű, tiszta borok igenis vannak! Szerintem középkategóriás borból van a legtöbb Magyarországon, itt is a fajta ízek, illatok a legfontosabbak, és persze az ár-érték arányt is érdemes szem előtt tartani. Ami a felső kategóriát illeti, a piac jól szelektál, hamar kiderül, hogy a drága palackban jó bor van-e. Jó magam a kis, családi pincészetek kézművességében hiszek, de egyre jobban csodálom azokat a (magyar szemmel) nagy gazdaságokat, ahol szintén kiváló minőségek születnek. Szerencsére minden borvidék kitermeli a maga legszebb borait. Ma már nem lehet drágán eladni a silány minőséget.
 

- Az uniós csatlakozással megjelentek a nagynevű és olcsó márkás borok. Veszélyezteti-e szerinted ez a versenyhelyzet a magyar borkultúrát? Téged, azaz a te piacodat?
- Az én piacomat semmi nem veszélyezteti, hobby borászatomban a játék lényege a szőlő, a bor megismerése, a kiváló minőség elérése. Évi 6-10 ezer palack bor ma nem piaci mennyiség. Ez pont arra elég, hogy a bor iránt érdeklődőket kicsaljam Etyekre, és megmutassam nekik, hogy mi az a csoda, amibe beleszerettem. De a magyar bort nemcsak az uniós csatlakozás, hanem a globalizáció általában veszélyezteti. Ezt a borászok csak kiváló minőséggel tudják kivédeni, ellensúlyozni. Mivel a hazai bor része az ország kultúrájának, az országimázsnak, ezért a mindenkori kormánynak is van felelőssége a magyar bor, borkultúra védelmében! Hiszek a magyar borkultúrában, a regionalitás erejében. Bár az újvilági borok esetében több ezer(!) hektáros birtokokról beszélünk, ami nálunk elképzelhetetlen, mégis azt gondolom, hogy a csoda, az mindig a régióban születik meg, az értéket soha nem a tucattermelés testesíti meg, hanem az egyediség. Ezt próbálom a saját tevékenységemmel is nap mint nap elérni, bebizonyítani.
 
- Szerinted, hogyan lehetséges ilyen olcsón kínálni a márkás borokat? Lehet itt valami a *fű alatt*? Vagy túl drágák a magyar borok?
- Nincs a fentiekben semmi meglepő. A bor megszületése természeti és gazdasági feltételeken múlik. A világnak számos olyan része van, ahol paradicsomi feltételek vannak a szőlőtermeléshez, ráadásul kitűnő gazdasági környezetben, jó technológiával csodákat lehet véghez vinni. A magyar borok nem drágák, a magyar borászok szerényebb gazdasági feltételek között kitűnő borokat készítenek. A gazdaság egyéb területeihez képest ezen a piacon sokkal kisebb nyereséggel dolgoznak. Aki ma Magyarországon bort készít, az nem gazdasági nyereségvágyból teszi, sokkal inkább elhivatottságból, megszállottságból, szakmai alázatból. 

Szőke László

Ezek is érdekelhetnek