Annyit kezdetként elárulhatunk: nem mostanában, és nem is marketing, sőt, nem is a pénz feltalálásával kezdődött a Valentin-napi csokikaland - hanem több ezer éve a Maja Birodalomban, így valóban ősinek nevezhető ez a szokás.
Minden az indiánokkal kezdődött
A maják voltak az elsők, akik a csokoládé csodáját felfedezték, amikor megpörkölve és pasztává zúzva a kakaóbabot, csilivel, kukoricaliszttel és forró vízzel összekeverve egészen különleges ízű és illatú italt készítettek maguknak. A csokoládé rendkívüli megbecsültségét mi sem mutatja jobban, mint hogy csakis vallási szertartások végén fogyasztották - beleértve az esküvőket is, amikor is a ceremónia egy pontján a vőlegény és a menyasszony is belekortyolt a csokoládés kehelybe, ezzel megpecsételve örökké tartó szerelmüket.
Tehát mondhatjuk, hogy a sírig tartó, igaz szerelem ígérete és a csokoládé összefonódása ekkorra datálható - de nem áll meg itt a történet! A Majával szomszédos Azték Birodalomban, a 16. században élt uralkodó, II. Montezuma állítólag rájött, hogy a nagy mennyiségben elfogyasztott csokoládé komoly hatással van a libidójára, így a szent italból minden nap rendelkézésére kellett bocsátani több literrel. Mivel a majáknál engedélyezett volt a többnejűség, valószínűleg jó szolgálatot tett a csodaszer a királyak, ha minden feleségét és ágyasát boldoggá akarta tenni.
Európa folytatta
A spanyol hódítók természetesen gyorsan magukévá tettek a csokoládéval kapcsolatos mindennemű tudást, ám némileg az európai ízléshez igazítva, cukorral és fahéjjal ízesítve hozták be az öreg kontinensre a kakaóbabpasztát. Ám a csokoládé ekkortájt, mivel igen messziről érkezett, roppant drága alapanyagból készült, így ekkoriban csupán a gazdagok kiváltsága volt. Az áttörést az 1800-as évek közepén a J. S. Fry és fiai nevű brit cég hozta el, akik megalkották az első táblás csokoládét kakaóvaj, kakaópor és cukor kombinációjából, és így - hogy táblás formában az édesség a köznép számára is elérhetővé vált - el is indult világhódító útjára. Pár évvel később a cég piacra dobta a töltött csokikat, a különféle formájú aprócska bonbonokat, ám az első, elegáns fém-, fa- vagy papírdobozba csomagolt bonbont nem ők, hanem a nagy vetélytárs, a Cadbury's jelentette meg 1871-ben.
7 év múlva szintén a Cadbury's marketingzsenije volt az, aki kitalálta: Valentin-napra, amikor egyébként is jelentősen több fogy a csokoládéból, alkkosson a cég nugáttal és gyümölcsökkel töltött bonbonokat, szív alakú dobozba csomagolva! Az emberek megrohamozták a boltokat, az eladások megduplázódtak - ami nem is csoda, hiszen a gusztusos kis dobozokból, ha elfogyott a csokoládé, emlékeknek, szerelmes leveleknek kiváló tárhelyéül szolgálhatott. Vagy itt, kicsit keletebbre: varrósdobozként.
GESZTENYESZÍV EGYSZERŰEN
Hozzávalók:
- 15-20 dkg darált keksz
- 5-8 dkg porcukor
- 10 dkg vaj
- 2 csomag gesztenyemassza (cukrozatlan)
- 20 dkg tortabevonó
- 1 ek vaj
Elkészítés:
- A darált kekszet összekeverjük a porcukorral, elmorzsoljuk benne a vajat. Hozzáadjuk a lereszelt gesztenyemasszát is. Jól összedolgozzuk.
- Lisztes felületen fél centi vastagra nyújtjuk, és szíveket szaggatunk belőle. Néhány percre hűtőbe tesszük őket.
- A tortabevonót felolvasztjuk a vajjal, majd a szívek egyik felét belemártjuk. Alaposan kihűtjük kb. 20 perc alatt.
Ajánljuk még:
.jpg)
