Első pozitívum: kevesebb növényvédőszer használata
A világon évente több, mint 3 millió tonna növényvédőszert permeteznek el! A biológiai gazdálkodásban jóval kevesebbet használnak: kizárólag a természetes növényvédőszerek használata engedélyezett. Bizonyára ezeknek a szereknek a használata is befolyással bír a természetre (a nem kártékony rovarokra is), de ez a kár jelentősen kisebb, mint amit más, agresszívebb szerek használata okoz.
Nincs génmódosított anyag
A biotermékek sikerének egyik garanciája a génmódosított anyag mentesség. A biogazdák amellett kötelezték el magukat, hogy nem használnak genetikailag módosított termékeket. Ezen felül az egész folyamat ellenőrzés alatt kell álljon: a bio címkével ellátott hús garanciát jelent arra, hogy az adott állat nem kapott génmódosított anyagot tartalmazó tápot/takarmányt. Ugyanakkor a szomszédos mezők általi esetleges fertőzés veszélye fennállhat…
Kevesebb nitrát ?
A nitrátok a megzőgazdasági termelés okozta szennyezőanyagok részét képezik. Ugynakkor úgy tűnik, hogy a biológiai gazdálkodás sokkal kevesebbet termel. Ugyanis az ilyen típusú földművelés során csak szerves trágyát használnak: ebben a nitrogén csak kevéssé kristályosodik ki, és így kevésbé erős nitráttermelést eredményez. Ez azonban függ a talaj minőségétől, az ültetvények változatosságától, a napsütés időtartamától… Tehát nehéz megjósolni a biológiai módszerek valós hatásait.
Magasabb hozam - jobb termelékenység?
A biogazdálkodások hozama általában kevesebb (80-90%), mint a hagyományos gazdálkodásoké. Több tanulmány szerint azonban jobb a hozamuk: ugyanakkora mennyiségű gyümölcs vagy zöldség termeléséhez kevesebb erenrgia és tápanyag szükséges. Ráadásul a biogazdálkodásban művelt termeföldek általában elenállóbbak a rovarokkal és más kártevőkkel, valamint a betegségekkel szemben. Ami az állattenyésztést illeti, úgy tűnik, hogy az állatok is kevésbé vannak kitéve a fertőzés veszélyének. Érdemes lenne a mezőgazdászoknak áttérni a biogazdálkodásra?
A biodiverzitás tisztelete
Bizonyára Ön is hallott már a biodiverzitásról. Ez a fogalom a különböző növény- és állatfajták együttélését/közös meglétét jelenti. A biológiai gazdaság tiszteletben tartja ezt az elvet. A klasszikus gazdálkodással szemben jobban törkeszik természetes örökségünk megőrzésére: kevesebb vegyszer, kisebb talajerózió. Például jelentősen több földigiliszta és más ízeltlábú lelhető fel az így megművelt földekben. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy mivel egyelőre csak kevés és kis területű biogazdálkodás van, ezek esetleges kedvező hatása az ökoszisztémára korlátozott.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor a biogazdálkodás előnyeit tárgyaljuk, egy olyan művelési módról beszélünk, ami még csak kis múlttal rendelkezik: mivel a biogazdálkodásra való áttérések még csak most zajlanak, a kedvező hatásokra is várni kell még. Elvileg négy évre van szükség ahhoz, hogy az új biogazdálkodásban helyreálljon az ökológiai egyensúlyt.
-(1).jpg)
