Tények és tévhitek az mRNS-alapú koronavírus-vakcináról

A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztéseként kidolgozott vakcina, illetve a Moderna gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltás hatásossága és biztonságossága éppúgy bizonyított, mint bármely más engedélyezett gyógyszeré, sokakban mégis kételyeket ébreszt, hogy az mRNS-technológia rövidebb múltra tekint vissza, mint a hagyományos oltóanyagoké. Van-e okunk tartani a védőoltástól? Vajon a vírus mutációja esetén is hatásos marad a vakcina, vagy az új, például Angliában felfedezett vírusváltozatok újabb kihívás elé állítják a fejlesztőket?

A téma feltérképezésében két szakértő volt segítségünkre: a legfontosabb kérdéseket dr. Kintses Bálint biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa állította össze, a válaszokat pedig dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója adta meg, aki dr. Karikó Katalin mellett jelenleg is aktívan részt vesz az mRNS-vakcina-technológia fejlesztésében.

1. Tényleg új?

Az RNS technológia valóban újnak számít a klasszikus oltóanyag-fejlesztési technológiákhoz képest, de ténylegesen legalább 15–20 éve folynak a kutatások ezen a területen. A módszer előnyeit igen sok állatoltás és publikált adat támasztja alá. A szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy az mRNS-alapú vakcinálás hatékonysága kiváló, és az oltás nem okoz súlyos mellékhatásokat. Kiemelendő, hogy az élő, legyengített vagy inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagokkal ellentétben az mRNS-vakcina beadását követően még a gyengébb immunrendszerűek esetében sem tud kialakulni fertőzés.

2. Hogyan véd?

Az mRNS-technológia a kórokozónak egy, vagy néhány fehérjéjét célozza. Az oltóanyagban lévő mRNS a beadás után mindössze néhány napig vagy legfeljebb egy-két hétig van jelen a szervezetünkben. Az mRNS-t a sejtjeink felveszik, és ez alapján elkészítik azokat a fehérjéket, amelyek ellen az aktív immunválasz kialakul, közben maga az RNS lebomlik. Lényeges, hogy az oltóanyagban lévő mRNS nem tud beépülni a DNS-ünkbe, tehát az eljárás nem tekinthető géntechnológiának, mert egyáltalán nem változtatja meg a gazdaszervezet genetikai állományát. Nagyon fontos hangsúlyozni azt is, hogy az oltóanyag teljes egészében természetes alkotóelemekből áll, és a molekulák lebontásához szükséges enzimek mindegyike jelen van a szervezetben, tehát az mRNS tartós jelenlétével összefüggő toxicitás nem alakulhat ki az oltás beadása után.

3. Kialakulhat allergiás reakció?

Az RNS-vakcináknak sincs több mellékhatásuk, mint bármilyen más védőoltásnak, de valóban fontos megemlíteni, hogy igen ritka esetekben – néhány tízezer közül 1 oltott egyénnél – felléphetnek allergiás reakciók. Ez azonban nemcsak az mRNS-vakcinák kapcsán fordulhat elő, hanem bármilyen más oltás esetén is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy kétszázezer oltott közül talán 5-6 embernél jelentkezett allergiás reakció, ezt azonban minden érintettnél azonnal kezelni tudták, az allergiás folyamat teljes mértékben megszűnt. Ez indokolja egyébként azt az elővigyázatossági protokollt, miszerint az oltás után 20–30 percig megfigyelés alatt tartják az oltottakat, így szükség esetén azonnal és helyben kezelhető egy ilyen nem várt esemény. Hangsúlyozni kell, hogy ugyanilyen allergiás reakciók bármilyen védőoltás beadásakor kialakulhatnak. Mivel most – érthetően – óriási figyelem összpontosul a Covid–19-megbetegedés elleni vakcinákra, a közvéleményben egy-egy ilyen ritka nemkívánatos hatás is fokozott aggodalmat kelthet, de valójában nem egyedi jelenségről van szó. Extrém fontos szempont a biztonságosság – ennek minden kétséget kizáró igazolása nélkül egyetlen oltóanyag sem kerülhet forgalomba.

4. Nem volt túl gyors a fejlesztés?

Az engedélyezett mRNS-vakcinák esetében valóban nagyon rövid időkeretbe – gyakorlatilag kevesebb, mint egy évbe – sikerült összesűríteni mindazt, ami egyébként jellemzően 8–10 évig tart. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pandémia miatti nemzetközi összefogásnak köszönhetően minden adott volt a folyamat felgyorsításához. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a most engedélyezett mRNS-oltóanyagok hatásosságát és biztonságosságát pontosan ugyanolyan protokollok alapján, ugyanolyan kontrollos klinikai vizsgálatokban, ugyanannyi oltott egyén részvételével tesztelték, mint bármely más vakcináét. Az eredmények kiértékelése, a rendelkezésre álló adatok független értékelése is éppúgy zajlott, mint a gyógyszer-engedélyezés minden más esetében. Amit egyelőre nem tudunk, az a védettség hosszú távú alakulásának kérdése – erre értelemszerűen csak a széles körű alkalmazás során összegyűlő tapasztalatok adhatnak választ.

5. Hatásos a mutációval szemben?

Dr. Pardi Norbert ismeretei szerint – és ezt részben saját kísérleteire alapozza – a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák az új vírusváltozattal szemben is védeni fognak. Nem tudni olyan mutánsról, ami ellen nem véd a vakcina, és logikusan extrém csekély annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló oltóanyagok egyáltalán ne nyújtsanak védelmet egy új vírusvariánssal szemben. Még ha esetleg megjelenne is a jövőben olyan új mutáns, amivel szemben a mostaninál kisebb lenne az oltóanyag hatékonysága, akkor is nagyon fontos, hogy minél többen megkapják az oltást, hiszen a védőhatás akkor is nagyon jelentősnek tekinthető, ha történetesen nem 95 százalékos, hanem csak tegyük fel 70–75 százalékos lenne.

További engedélyezett vakcinák

Az EU jóváhagyását követően a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája is engedélyezett koronavírus vakcina Magyarországon, ezeken kívül a magyar hatóság, az OGYÉI a megbízható koronavírus vakcinák közé sorolta még az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcináját is. A Szputnyik V működésének alapja, hogy a koronavírus felszíni tüske (spike) fehérjéje ellen indít be immunreakciót. Ehhez a fehérjét kódoló DNS-t egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe. Ezek az adenovírusok bennünk nem tudnak szaporodni, és nem betegítenek meg bennünket. Az oxfordi (AstraZeneca) vakcina, amit már az Európai Unió gyógyszerhatósága is engedélyezett, hasonló elven működik. Ezzel szemben a kínai Sinopharm vakcina a teljes vírust tartalmazza inaktivált, elölt formában.

Ajánljuk még: 

• MÉG TÖBB DIÉTATIPPÉRT ÉS ÉLETMÓDTANÁCSÉRT KERESD A FANNY MAGAZIN LEGÚJABB SZÁMÁT AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! >>> 
• 5+1 TÜNET, AMELY JELZI, HOGY VITAMINHIÁNYOD VAN! >>> 
• EZ AZ ELSŐ TÜNETE LEGTÖBBSZÖR A KORONAVÍRUSNAK >>>
• 6 REJTETT VESZÉLYFORRÁS AZ OTTHONODBAN, AMI KÖNNYEN MEGBETEGÍTHET >>>