Mindenekelőtt tisztázzuk a szólásmondás használatának a körülményeit. Leginkább arra az emberre mondják, akivel nem törődnek, így mehet, amerre lát. Kitérő válaszként is sokszor előfordul, így például ha az illető nem akarja elárulni, hogy hová megy, akkor azt mondja: Kukutyinba megy zabot hegyezni. Létezik egy harmadik jelentése is, ám az már kevésbé ismert. Az idősebbek még biztosan emlékeznek rá, hogy e szólás az olyan munkára vonatkozott leginkább, ami felesleges volt, vagy nem ért túl sokat.
Kukutyin, azaz Kukutyin puszta Ferencszállás községben, Deszk mellett található Csongrád megyében. Ha még jobban be szeretnéd lőni a térképen, akkor Szeged és Makó közt keresd a Maros bal partján, ami egyébként a 19. században még Deszkhez tartozott, mára pedig beolvadt Ferencszállás községbe. Tehát a mostani Ferencszállást hívták egykor Kukutyinnak, ahol az ott élők nagy része először dohánytermesztésből élt, később pedig átálltak a zabtermesztésre.
A néphiedelem úgy tartja, hogy amikor az egyik falubeli szegény ember elment Deszkre a báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki:
"Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!”
A szegény ember persze szót fogadott, az elhíresült szólásmondás pedig innen származik. De miért pont zabot kellett hegyezni annak a szegény embernek? Mivel a Kukutyin puszta a Maros folyó közelében fekszik, a veteményeseket sokszor elöntötte az ár, ennek köszönhetően pedig olyan magasan állt a víz, hogy csak a kalász lógott ki. A gazdák ekkor az elárasztott földeken csónakról próbálták levágni a vízből kiálló zabkalászokat, amit akkor zabhegyezésnek hívtak. Ma már az eredeti jelentéshez nem sok köze van.
Ajánljuk még:
.jpg)
.jpg)
