Tavasszal leginkább a légúti allergénektől szenvedhetünk, amelyek a légutakon keresztül hatolnak be a szervezetünkbe, és elsősorban légúti panaszokat okoznak. Ilyen lehet az orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, esetleg torokviszketés. Ritkán ekcémás bőrtünet is megjelenhet, akár a szénanátha tipikus tünetei nélkül - írja a Fanny magazin.
- Ha szezonális allergiánk van, akkor kizárólag a pollenek jelentenek problémát számunkra. Tavasszal az éger, a mogyoró, ciprus, tiszafa, kőris, juhar, nyír és a szil szórja pollenjeit. Természetesen ilyenkor is jelentkezhet allergiás tünetek a poratkára vagy a macskaszőrre, de ezek nem csak tavasszal okoznak tüneteket, hanem mindig, amikor ezekkel az allergénekkel kapcsolatba kerülünk – árulja el Dr. Zonda Igor allergológus és klinikai immunológus.
Eddig nem volt probléma, most miért?
Az allergia egy kórfolyamat a háttérben, egy immunológiai történés, ami nem feltétlen jelentkezik tünetek formájában is. Az allergiára való hajlam, egy veleszületett dolog, tehát már születésünkkor eldől, hogy allergiásak vagyunk vagy sem. Az, hogy mikor jelentkeznek tünetek, sokban függ az egyéntől, de főként a környezettől és az allergén minőségétől. Például Közép-Európában a parlagfű allergia azért tud kijönni viszonylag korán, mert van bőven a környezetünkben. De mondjuk egy angol embernél parlagfű allergia csekély eséllyel jelenik meg, de ha 40 évesen átköltözik Közép-Európába, akkor lehet, hogy tüneteket produkál.
Az, hogy mikor manifesztálódik, tehát mikor jelentkeznek tünetek is, attól függ, hogy mikor kerül kapcsolatba az allergénnel. A leggyakoribb megjelenési időszaka 14-25 éves kor között jelentkezik, de ez nem azt jelenti, hogy nincs olyan másfél éves gyerek, aki allergiás tünetektől szenved, és nagyon ritka esetben, de az is előfordulhat, hogy 50 éves kor felett jelentkeznek először, de ez azért nem jellemző.
Mit tegyünk, hogy könnyebben viseljük?
Sajnos a tavaszi allergia ellen nagyon védekezni nem lehet, mert ezek főként fapollenek, így ezek irtása nyilván szóba sem jöhet, hiszen nem vághatjuk ki a fákat, mert szükségünk van rájuk. Más a helyzet a parlagfűvel, amit nem csak hogy irthatunk, de fontos is, hogy ezt tegyük. Az allergének távoltartása hasznos lehet, amit könnyen meg is tudunk oldani, ha például a macskaszőrre vagyunk allergiások. De a fa pollenek szélbeporzásúak, tehát ez azt jelenti, hogy tavasszal, mikor elkezdenek virágozni, irdatlan mennyiségű pollen kerül a levegőbe, amelyek nagyon aprók és könnyűek, így bárhová be tudnak kerülni, így a lakásba is gond nélkül bejutnak. Ez ellen pedig nem lehet védekezni, legfeljebb, ha beköltözünk pár hónapra egy cseppkőbarlangba, de ez nem túl életszerű.
Érdemes esőben vagy közvetlenül eső után alaposan kiszellőztetni, mert ilyenkor a polleneket leverik a vízcseppek. Ha már tudjuk, mire vagyunk allergiások, akkor nagyon fontos, hogy figyeljük a pollenjelentést, hogy el tudjuk kezdeni az antiallergiás szerek alkalmazását. Ezek lehetnek antihisztamin tabletták, gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek.
Teljes gyógyulás?
Az előbb említett, megszokott módszerek mellett a másik megoldás az immunterápia, ami nagy segítségünkre lehet. Sokan úgy hiszik, hogy az allergia ellen védekezhetünk úgy, hogy felerősítjük az immunrendszert, de ez hatalmas tévedés, hiszen épp az jelenti a problémát, hogy az immunrendszerünk túl erős, tulajdonképpen túlteljesít. A specifikus immunterápia viszont ténylegesen valódi gyógyulást eredményezhet. Ennek lényege, hogy az allergiás szervezetet fokozatosan emelkedő dózisban hozzászoktatjuk az allergénhez. Így toleranciát alakítunk ki azokkal az allergénekkel - mint például fapollenek, fű, parlagfű, házipor -melyekkel szemben korábban allergia alakult ki. Ez az eljárás nem jár kellemetlenséggel, fájdalommentes, egyszerű és otthon tudjuk alkalmazni nyelv alatti cseppek formájában. Ezzel a módszerrel teljesen ki lehet gyógyulni. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően alkalmazzuk a terápiát, amihez 3-5 szezon is szükséges lehet.
Miért van egyre több allergiás?
Egyrészt, nagyon sok új anyaggal találkozunk az életünk során - gondoljunk itt kemikáliákra, vegyszerekre, tartósítókra, szintetikus anyagokra -, emiatt pedig az immunrendszerünk teljesen megzavarodik és felcseréli a saját és idegen fehérjékre adott válaszát. Ugyanakkor a különféle környezetszennyező anyagok sokszor megkötik és koncentrálják felületükön az olyan allergéneket is, amelyek normál esetben percek alatt lebomlanának.
Jó példa erre az ólom szemcsék felületén megkötött parlagfű pollen, amelyet a víz nem tud bemosni a földbe, ezért a szél szárnyán messzi területekre vándorolhat fokozva ezzel az allergiás panaszok számát. Másrészt a túlzott higiénia, környezetünk folyamatos fertőtlenítése, a gyerekek állandó tisztogatása, minél sterilebb környezet kialakítása következtében az immunrendszerünk egy bizonyos részét megfosztjuk a feladatától, így tétlenségében keres magának új feladatot, és a szervezetünk számára amúgy teljesen ártalmatlan anyagokra támad, mint például a fapollenekre, parlagfűre, házipor atkára vagy macskaszőrre.
Ajánljuk még:
- 4 TÉVHIT, AMINEK A RUTINOS DIÉTÁZÓK IS SIMÁN BEDŐLNEK - TE NE TEDD! >>>
- EZÉRT KÁROS A NAPRAFORGÓOLAJ! EZEKKEL A ZSIRADÉKOKKAL HELYETTESÍTSD >>>
- HA NAGYON TÖRÖD A FEJED, TÉNYLEG MEGÉHEZEL? >>>
- MÉG TÖBB ÉLETMÓDTANÁCSOT ÉS DIÉTATIPPET TTALÁLSZ A FANNY MAGAZIN EHETI SZÁMÁBAN - KERESD AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELD MEG ONLINE! >>>
-(1).jpg)
.jpg)