A japán konyha
A japán gasztronómia hazánkban is egyre nagyobb teret kap az utóbbi években, népszerűsége pedig feltehetően az ételek minőségében és különleges ízvilágában keresendő. A japán fogások nemcsak egészségesek, de döntően friss hozzávalókból is készülnek.
„A japán konyha azért különleges, mert a természetből és a hagyományokból egyaránt merít. Az ételkészítés folyamata nem a konyhában, hanem már
az alapanyagok kiválasztásánál megkezdődik” – mondja Héder Irma, az autentikus japán gasztronómia hagyományait követő Sushi Sei étterem ügyvezetője. Az ételek fő összetevői a rizs, a hal, a tenger gyümölcsei és a zöldségek, de gyakran szerepel hús is a hozzávalók között.
A felkelő nap országának különlegességei közül is talán az egyik legismertebb és egyben legnépszerűbb japán étel a sushi. A sushin túl pedig rengeteg specialitást tartogat még a japán konyha, a hasonlóan kedvelt ételek közé tartozik még a tempura (ropogós bundában sült hal, rák vagy zöldségféle), a ramen (japán tésztaleves), a soba és udon tészták.
Japán ízek Magyarországon
Bár a japán konyha egyre népszerűbb, igazán autentikus éttermet még mindig nehéz találni hazánkban; Magyarországon ugyanis inkább a fúziós éttermek vannak többségben. Ám, ha valódi japán gasztroélményre vágyunk, a budapesti Sushi Sei azon kevés autentikus éttermek egyike, amely valódi betekintést nyújt a hamisíthatatlan japán gasztronómiába - ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Magyarországon élő japán közösség nagy számban látogat az étterembe, ami az "otthon" ízeit hozza el nekik.
A Sushi Sei ételeiben az édeskés, osakai ízvilág köszön vissza, a sushi és a főételek mellett pedig, kevesen tudják, de az édességeknek is nagy szerep jut az étkezések során.
A sushikészítés művészete
A sushit rizságyon vagy algatekercsben kínálják, és számos variációja létezik ennek a nyers halas, ecetes rizses ételkülönlegességnek. A maki talán a legismertebb és leggyakoribb közülük, ez a klasszikus algás sushitekercs, míg a nigiri az alga nélküli, ovális rizsgombóc. Ezeken túl pedig van még az inari, ami egy sült tofuból készült batyu, illetve az osi, ami egy kocka formájú változata a sushinak. A "tölteléket" illetően pedig határtalan a variációk tárháza.
A sushitekerés fortélyait a Sushi Sei magyar séfjétől, Szabó Jánostól lestük el, akinek a mestere az étterem főszakácsa, az Osakában született Seiichi Kusumoto volt. Kusumoto évtizedekig dolgozott különböző japán éttermekben, ahol rengeteget tanult a japán csúcsgasztronómiáról is, majd '94-ben került Magyarországra, hogy itt folytassa tovább szakmai tevékenységét. Így aztán nem meglepő, hogy a Sushi Sei étterem teljesen megőrízte hagyományos japán jellegét, ezáltal pedig Budapest egyik legjobb japán éttermévé nőtte ki magát.
Japánban a sushikészítés külön művészet, a séfek legalább 5 év alatt sajátítják el a tökéletes sushi titkát és technikáját (a Sushi Sei konyháján pedig a séfek 2 évig tanulnak, mielőtt a rizsfőzésig eljutnak). Nekünk most 5 percünk volt erre, a rizs formázásától a tekerésig - mutatjuk, hogyan sikerült.
A GALÉRIÁÉRT KATTINTS A KÉPRE!
A lépések:
1. A szárított algalapot előkészítjük, és a sushi-tekerő bambuszrolóra helyezzük.
2. A kezünket bevizezzük, majd egy nagyobb gombóc rizst (kb. egy maréknyit) összetapasztunk a tenyerünkben.
3. A rizst az algalap szélére fektetjük, majd egyenletesen, óvatosan nyomkodva szétterítjük a közepén, végül pedig eloszlatjuk a széleken is.
4. A rizsre ízlés szerint tehetünk kevés wasabit, majd ráhelyezzük a tetszőleges tölteléket, és az egészet feltekerjük.
5. Az így kapott sushitekercset 6 egyforma, 3-4 cm-es darabra vágjuk egy éles késsel.
Az otthon gyártott sushinál egyébként szintén nagyon fontos az alapanyagok minősége, a legjobb termékeket érdemes a különféle ázsiai élelmiszerboltokban beszerezni. Ezekben az üzletekben nemcsak az alapanyagohoz, hanem a sushikészítést megkönnyítő segédeszközökhöz is hozzájuthatunk.
A sushi mellett számos fogás várja még a Sushi Sei étterembe látogatókat, ezekből is kaptunk egy kis kóstolót. Íme!