Somogy a Dunánt úl legnagyobb kiterjedésű megyéje, melyet a helybéliek találóan csak Somogyországnak neveznek. Északon a Balaton, délen pedig a Dráva határolja. Lankás dombok, sík alföldek és kanyargó folyók teszik igazán sokszínűvé a vidéket. A régió konyhája rendkívül változatos, nem véletlenül alakult meg az izgalmas és egyre több érdeklődőt vonzó Különleges asztali örömök Somogyországban elnevezésű rendezvénysorozat, amely Somogy hagyományos népi ételeit és az itt található történelmi Balatonboglári borvidék nedűit népszerűsíti.
A megye számos borászának köszönhetően a délbalatoni borturizmus virágzik, amelyhez kapcsolódva a régi somogyiak ételeit is megismerhetjük. A tájegységben egykor hetente dagasztottak kenyeret. Mindig készült lángos, langalló és cipó formájú, kisebb pompos is. Kelt tésztafélék hétköznapokon és ünnepek alkalmával is gyakran kerültek a helyiek asztalára. Az öntött, sült tészták lisztből, tejből vagy aludttejből, kizsírozott tepsiben készültek. Elne vezésük prósza. Tetejükre általában kis csomókban lekvárt szórtak, melyet macskatiprásnak hívtak.
Somogy megyében úgy tartják, hogy a káposzta az egyik legkedveltebb alapanyag a konyhában, melyhez gyakran adnak szegfűszeget, birsalmát a savanyításnál. Levesek közül igencsak népszerű a tyúkaprólékból elkészülő becsinált leves , vagy a vegyes aszalt gyümölcsöket felvonultató aszalékleves. Ha már somogyi ételek, akkor beszéljünk kicsit a krumpliról! Itt ugyanis szívesen készítenek a burgonyából egy sűrű, pépes ételt, mely a bocspor névre hallgat.
-(1).jpg)
