hdb20-bg hdb20-img hdb20-img

Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Romlik a memóriád? Eláruljuk, meddig normális, és mikor kell orvoshoz fordulni!

default user icon
MME
Sárga ragacsok a számítógépen, figyelmeztető felkiáltójelek a naptárban – te is így vészeled át a hétköznapokat? Ezek szinte mindenkinek ismerős apró trükkök, amikkel megpróbáljuk észben tartani a napi feladatlistánkon szerepelő több tíz, húsz tételt. Mielőtt aggódni kezdenél, hogy valami baj van veled, megnyugtatunk, hogy a legtöbb esetben teljesen normális jelenségről van szó.

„Rengeteg fiatal páciensem attól fél, korai demenciában szenved, holott egyszerűen csak dolgozó nők, akik emellett gyereke(ke)t nevelnek, esetleg a szüleikről is gondoskodnak” – mondja dr. Stephanie Faubion, az Észak-Amerikai Menopauza Társaság orvos igazgatója. A doktornő szerint az agyunk ilyenkor egy olyan számítógéphez hasonlít, amelyen túl sok lap van megnyitva, ezért az, érthető módon, lassabban reagál.

Az elfoglalt emberek hajlamosak egyszerre több feladatba is belekapni. A multitaksing azonban dr. Faubion szerint csak egy mítosz: egyszerre egy feladattal kell végeznünk, aztán továbblépni a következőre. Ha nem emlékszünk, hogy főzés közben mit ígértünk meg a gyereknek, vagy hogy a legnagyobb munka közepette, az íróasztalnál ülve hová beszéltünk meg találkozót a barátokkal, annak semmi köze a memóriához. Ilyenkor nem koncentrálunk, egyszerűen nem figyelünk.

Riasztó lehet az élmény, és valóban előfordulhat, hogy a romló memória az első lépcső az Alzheimer-kór felé vezető úton. Azt, hogy a memóriaproblémák aggodalomra adnak okot vagy sem, az életkor határozza meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az életkor előrehaladtával egye növekszik a demencia és más olyan állapotok kockázata, amelyek memóriavesztést okozhatnak. Teljesen normális dolog, ha ötven éves kor után pl. gondot okoz a nevek felidézése, de ha többről van szó, érdemes szakemberhez fordulni.

Íme néhány olyan dolog, állapot, helyzet az életünkben, amelyek memóriazavarokat is okozhatnak anélkül, hogy a háttérben komoly betegség állna.

Feszültség és szorongás

Helló, 21. század! Általában ezerféle dolgot csinálunk egyszerre, és szeretnék mindenhol megfelelni a kimondott és kimondatlan elvárásoknak. Az állandó stresszben megnő a kortizolszint. Ez a stresszhormon, amely esetenként és kis mértékben vészhelyzetekben a túlélésünket biztosítja, hatással van a hippokampuszra és az agy más olyan részeire is, melyeknek az emlékezetért felelősek. Ugyanígy a szorongást, az állandó aggodalmaskodást is stressznek érzi a szervezet, és ez ugyanolyan negatív hatással van agyműködésre. „Amikor szorongunk, nem tudunk semmire összpontosítani. Ez olyan érzés lehet, mintha memóriazavarral küszködnénk, mert nem tudunk semmire koncentrálni” – mondja Dr. Faubion.

Depresszió

Pontosan nem ismert, hogy a depresszió a memóriavesztés oka vagy tünete-e, de azt biztos, hogy a kutatások szoros összefüggést mutatnak a depresszió és a kognitív károsodások, köztük a memóriazavar között. Még azoknál is előfordulhatnak ilyen jellegű problémák, akiknek csak nagyon enyhe depressziós tünetei vannak, vagy klinikai értelemben nem depressziósak. Úgy tűnik, hogy azoknak, akik fiatal koruktól szenvednek a depressziótól, középkorúként nagyobb eséllyel lesz gond a memóriájukkal. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a korábban alkalmazott antidepresszánsok okozhattak memóriazavarokat. Szerencsére az új generációs gyógyszerek már nem, vagy kevésbé károsítják az azon területeit, amelyek az emlékezetért felelnek.

Menopauza

A változókor körüli nőknél megfigyelhető kognitív károsodás az életkortól függetlenül, tehát azoknál is, akiknél korai menopauza lép fel. A pontos okát ennek nem ismerik az orvosok, de nagy eséllyel összefügg azzal, hogy a menopauza, sőt már az ezt megelőző évek (un. perimanopauza) alatt jelentkező hangulatingadozások, szorongás és depresszió, alvási problémák állhatnak a háttérben. A kutatások azt sugallják, hogy ha túlvagyunk a fizikai és mentális „hullámvölgyön”, minden visszaáll a normál kerékvágásba.

Alvászavarok

Ha keveset alszunk, vagy a pihenésünk zaklatott, rossz minőségű, az nagyban befolyásolhatja a memóriánk működését. Az alvás mélyebb szakaszaiban ugyanis bizonyos fehérjék kiürülnek az agyból, de ha soha nem jutunk el ebbe a szakaszba, akkor toxikus anyagok halmozódhatnak fel az agyban, amik befolyásolhatják az idegek működését.

Gyógyszerek mellékhatása

Egyes gyógyszerekről ismert, hogy befolyásolják a memória működését. Ilyen néhány antidepresszáns, fájdalomcsillapító, vény nélkül kapható alvássegítő, vagy allergia elleni készítmény.

Alkoholfogyasztás

A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a központi idegrendszert, ami szintén befolyásolhatja a memória működését. Már évekkel ezelőtt bizonyítást nyert, hogy az alkoholisták agya jobban zsugorodik. A kor előrehaladtával az agy térfogata egyébként is csökken, elváltozások figyelhetők meg a fehérjeállományban, amik hozzájárulhatnak a demencia és a kognitív folyamatok hanyatlásához. Alkoholfogyasztással ez a negatív folyamat még inkább gyorsítható.

Pajzsmirigyproblémák

A pajzsmirigyhormonok rendkívül fontosak az egyes sejtek energia-anyagcseréjében, beleértve az agyban lévőket is, így nagyon fontos szerepük van a gondolkodás, memória egészségének megőrzésében. A pajzsmirigy alulműködése nemcsak feledékenységet, „ködös agy” érzetet okoz, hanem a hippocampus összezsugorodását is eredményezheti. Ez az agy azon területe, amely a hosszú és rövid távú memória működésében egyaránt érintett. A pajzsmirigy túlműködése pedig megzavarhatja a kognitív funkciókat, idősebb embereknél növeli a demencia kockázatát.

Fordulj orvoshoz, ha...

  • rendszeresen elfelejtesz dolgokat;
  • többször elmondasz bizonyos dolgokat, elmesélsz történeteket, és annak ellenére, hogy erre emlékeztetnek, kis idő múlva újra próbálkozol;
  • a memóriazavar hirtelen jelentkezik;
  • a memóriazavar valamilyen orvosi beavatkozás után jelentkezik;
  • a körülötted élők figyelmeztetnek arra, hogy gond lehet a memóriáddal.

Segíthet a megfelelő táplálkozás is

A sokoldalú, változatos táplálkozásnak fontos szerepe van az agy és az idegrendszer egészségének megőrzésében. Egyes élelmiszerek – mint a finomított szénhidrátok vagy a transz-zsírsavak – mentálisan kimerültté tehetnek, míg más élelmiszerek bizonyítottan serkentik az agyműködést, javítják a memóriát és pozitívabbá tesznek minket. Nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem is, hogy mikor. Egy jól összeállított reggelivel például nemcsak a délelőtti falásrohamokat kerülhetjük el, hanem hatékonyabbá tehetjük a munkát vagy a tanulást, hiszen javítja a koncentrációt, az emlékezőképességet.

Nézzük, hogy mire éhes az agyunk, azaz mit együnk a mentális egészségünkért!

HALAK

Memóriajavító hatása elsősorban a benne található Omega3 zsírsavaknak van, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az idegsejtek és az agysejtek membránjainak ápolásában, táplálásában, valamint hatékony gyulladáscsökkentő is. Nem minden halban találhatóak Omega-3 zsírsavak, de a hering, a lazac, a makréla és a szardínia tökéletes választás.

Tippünk: Fogyassz heti 340 gramm olajos halat! Ügyelj arra, milyen terméket vásárolsz: a tenyésztett halak, különösen a lazac, rengeteg káros anyagot tartalmazhat.

BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK

A bogyós gyümölcsök igazi ászok, ha az agy védelméről van szó, ugyanis mind jelentős flavonid forrás. A flavonidok olyan antioxidánsok, melyek óvják agysejtjeinket az oxidációs folyamatok okozta károsodástól. Fontos szerepet játszanak számos kognitív képesség (például memória, tanulás) fejlődésében, valamint hozzájárulnak egy olyan fehérje előállításához, mely segít megelőzni az agysejtek károsodását, pusztulását. A bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztásával nagyobb eséllyel előzhető meg az agyzsugorodás, amely lekapcsolja az agysejtek energiatermelődését, valamint megtisztítja agyunkat a toxikus fehérjéktől.

Tippünk: Zabkásába, joghurtba keverve, de önmagában is érdemes naponta legalább 1 maréknyi piros bogyós gyümölcsöt fogyasztanod!

DIÓ

Az olajos magvak jótékony hatással vannak az agyműködésre, de a dió mind közül kiemelkedik pozitív hatásaival: magas a protein, vitamin és ásványi anyag tartalma. Jó ALA (alfa-linolénsav) forrás. (Ez az omega-3 zsírsav olyan formája, mely növényekből származik.) Tartalmaz még továbbá kedélyjavító szerotonint, polifenolt, terflavin B-t, melyek gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek. Felveszi a harcot a béta-amiloid nevű proteinnel szemben, mely a fehérjelerakódások egyik legjelentősebb építőeleme. A diófogyasztás pozitív hatással van a tanulás és megértés folyamatára, és csökkenti a reakcióidőt.

Tippünk: Egyél naponta 4-5 szem diót. Délelőtt egy almával remek tízórai, de uzsonnára is bevetheted, ha fáradtnak érzed magad.

TOJÁS

A tojás gazdag proteinben, B12 vitaminban és Omega-3 zsírsavakban. A benne található kolin (egy B-komplex tápanyag, az acetilkolin előfutára) pozitív hatással van a memóriára. A megfelelő acetilkolinszint elengedhetetlen a memória egészséges működésében, segítségével gondolkodásunk gyorsabb lesz, fókuszáltak maradhatunk az idő múlásával is, és csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát is. A kolin kapcsolatban áll egy másik fontos tápanyaggal is, a citokolinnal. A citokolin minden sejtünkben megtalálható, így az agyban is. Serkenti az agy vérkeringését és a vércukor, vagyis az agy első számú üzemanyagának feldolgozásában is fontos szerepe van. Bármilyen meglepő, az agyunknak koleszterinre is szüksége van (sokan pont a koleszterin miatt nem fogyasztanak tojást – és milyen rosszul teszik!). Testünk legzsírosabb szerve az agy: 60 százalékban zsírból áll és szervezetünk koleszterinjének 25 százaléka itt található.
A tojás ráadásul képes a jó koleszterin (HDL) tartalma mellett még a rossz koleszterint (LDL) is közömbösíteni.

Tippünk: Ugyan a magas fehérjetartalmú diéták csak a tojásfehérje fogyasztását ajánlják, mindenképpen egyél rendszeresen tojássárgáját is: ez tartalmazza nagyobb mennyiségben az agy számára jótékony anyagokat. Heti 2-6 tojást nyugodtan megehetsz.

FODROS KEL

Ne idegenkedj ettől a zöldségtől, mert igazi tápanyagbomba: magas antioxidánsokban, béta-karotinban, falvonidokban és polifenolban. A C-vitamin természetes antidepresszáns, mint ahogy a B-vitamin is. Ezek a vitaminok óvják a memóriát, segítenek a depresszió leküzdésében.

A B6 és B12 vitaminok hozzájárulnak agyunk egészséges működéséhez és csökkentik az agyzsugorodás kockázatát. A fodros kelben rengeteg K-vitamin található. Ez a vitamin felelős verbális memóriánk egészséges működéséért.

Tippünk: A fodros kel jó smoothie-alapanyag, de finom és egészséges csipszet is készíthetsz belőle. Két-három levél elfogyasztása hetente háromszor erősen ajánlott.

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss