Elkészítés: Ha valamely irgalmas szamaritánus barátunk vett nekünk karácsonyra Metaxát, akkor igyunk bele. Ha nem, rohanjunk le a legközelebbi élelmiszer jellegű vegyes üzletbe, és ragadjunk meg egyet. Távozás előtt (a kellemetlenségek elkerülése végett) fizessünk.

Konyhánk meghitt melegében az agraricus biasporust szabadítsuk meg tönkjétől, szögedi halas bicskánkkal tüntessük el róla azokat a csúnya kis földmaradékokat, és digitális tolómérőnk segítségével vágjuk fel 3 mm-es szeletekre. Dobáljuk bele egy megfelelő méretű tálba, öntsük le a citrom frissen facsart levével, keverjük össze a zúzott fokhagymával, hintsük meg mediterrán fűszereinkkel. Jöhet a Metaxa! Az ételhez köze nincsen, de szeretem!

Hagymáinkat vagdaljuk finomra, rántsuk elő kedvenc magasfalú óriás serpenyőnket, hevítsünk benne olívát, dinszteljük meg benne a kétféle hagymát, borítsuk rá a bort, sózzuk, borsozzuk. Adjuk hozzá a gombát, a szintén picurra kockázott paradicsomot, és pirítsuk-pároljuk készre.

Tálalás előtt hintsük meg a gyönyörűre vágott petrezselyemzölddel, roppant gyorsan varázsoljunk mellé pirítóst, és az étvágygerjesztőnek alkalmazott görög csoda után nyissunk ki egy sűrűn folyó, Thrákiában préselt vörösbort.