Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Presszók, bárok és restik: így kocsmáztunk a 70-es években - Fotók!

default user icon
MME
Maga a kocsmázás mint szokás szinte egyidős az ember civilizációs fejlődésének kezdetével, csak éppen másképpen hívták. Már az ókorban is szívesen látogatták az akkori talponállókat egy-egy pohárkára, hogy közben megbeszéljék az adott kor nagy problémáit, vagy éppen politizáljanak, kiengedjék a fölösleges gőzt. Most sincs ez másképpen.

Bármennyire is meglepő, de az első írásos feljegyzés, ami egy kocsmanyitáshoz köthető, időszámításunk előtt 2450 környékéről származik a sumérok idejéből, amiben egy sörárus hölgyet emlegetnek. Nos, maga kocsmázás, mint szokás még ma is erősen él a köztudatban annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben a koronavírus-járvány hatására többen is bezárni kényszerültek, a vendégeknek pedig otthon kellett maradniuk. Szerencsére azért mostanra már talán kezd újra normalizálódni a helyzet.

Következő képes válogatásunkkal továbbra is a múltban ragadunk annyi különbséggel, hogy a kezdetek helyett a cigifüstös, bádogpultos ivók korát igyekszünk feleleveníteni a kort meghatározó presszókkal, sörbárokkal, kocsmákkal és restikkel. Az igény azóta sem változott napjainkhoz képest, csupán csak a környezet. A lényeg, hogy be lehessen ülni valahova egy tüskére, egy sörre vagy egy kávéra, közben beszélgetni, kikapcsolódni, vagy akár berúgni. Így kocsmázott a magyar a 70-es években – válogatás a Fortepan-archívumból:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajánljuk még:

Ezek is érdekelhetnek

Friss