A paradicsom az egyik legnépszerűbb kerti zöldség – és körülötte az egyik legtöbb tévhit is kering. Sokan azt gondolják, csak ki kell ültetni és magától megterem. Valójában néhány apró, elsőre jelentéktelennek tűnő döntés a szezon elején az egész termést tönkreteheti. A rossz talaj, a korai kiültetés vagy az egyenetlen öntözés következményei csak hetek múlva látszanak – akkor, amikor már nehéz visszafordítani a dolgokat.

FOTÓ: 123RF
1. Túl korán ültetjük ki
A paradicsom melegigényes növény, mégis sokan elkövetik azt a hibát, hogy az első napsütéses napok láttán azonnal elültetik a palántákat. A paradicsom csak akkor kerüljön a földbe, ha az éjszakai hőmérséklet tartósan 10°C fölé emelkedik, és a talaj is kellően felmelegedett. Magyarországon ez általában május közepét jelenti. A hidegben kiültetett palánta nem pusztul el feltétlenül, de megáll a fejlődésben, és ezt a késést a szezon végéig megsínyli.
2. Rossz talajba ültetjük
A paradicsom tápanyagigényes növény, amely laza, jól átszellőzött, humuszban gazdag talajban érzi jól magát. Nehéz, agyagos vagy tápanyagszegény földben a gyökerek nem tudnak rendesen fejlődni, ami gyengébb növekedést és kisebb termést eredményez. Ültetés előtt érdemes a talajt komposzttal avítani – ez az egyik legtöbbet érő befektetés, amit a paradicsomért tehetünk.
3. Helytelenül öntözzük
Az öntözés talán a leggyakoribb hibaforrás. A paradicsom nem szereti, ha egyszer teljesen kiszárad, máskor pedig vízben áll. Öntözzük ritkábban, de bőségesen, mindig a tő tövébe, nem a levelekre. A mulcsozás sokat segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, és egyben a gyomokat is visszaszorítja.
4. A paradicsom szereti a fényt és a tápanyagot
A paradicsom az egyik legfényigényesebb kerti zöldség – naponta legalább 6-8 óra közvetlen napfényre van szüksége. Ha árnyékos helyre ültetjük, a növény ugyan fejlődik, de a termés mennyisége és minősége jelentősen elmarad a várttól. Érdemes tehát már az ültetés előtt alaposan átgondolni, hova kerüljön a paradicsom.
A fény mellett a tápanyagellátás is kulcsfontosságú. A paradicsom a vegetatív növekedés idején nitrogénben, virágzástól kezdve pedig káliumban és foszforban gazdag tápoldatot igényel. Ha ezekből hiány van, a növény sárgul, a virágok lehullanak, a termések pedig kicsik és ízszegények maradnak. Rendszeres, de mértékletes trágyázással sokat tehetünk a bőséges termésért.
5. A tövek közötti távolság is számít
Sokan alábecsülik, mekkora helyet igényel egy paradicsomtő. A sűrűn ültetett növények versenyeznek a fényért, a vízért és a tápanyagokért – és mindháromból kevesebbet kapnak, mint amennyire szükségük lenne. Ráadásul a szellőzés hiánya kedvez a gombás betegségek terjedésének. A tövek között legalább 50-60 centimétert hagyjunk, sorokban ültetve pedig legalább 80-100 centimétert. Ez elsőre pazarlónak tűnhet, de a termés bőven kárpótol érte.














