A természetben sem élnek elszigetelten a növények – különböző fajok osztoznak a talajon, a napfényen, a vízen és az élőhelyen –, miért lenne ez másképp a kertben? A sokféleség gyakran egyensúlyi állapotot teremt, amely előnyös minden résztvevő számára. A modern mezőgazdaságban sokan a monokultúrás termesztést választják, ám ez gyakran a talaj kimerüléséhez, a betegségek elterjedéséhez vezet, ami miatt egyre terjed a vegyszerhasználat is. A növénytársítás ezzel szemben olyan tudatos módszer, amely a növények közötti természetes kapcsolatokra építve segít elérni a fenntarthatóbb és ellenállóbb növénytermesztést. Borbás Marcsi is ezen elv szerint rendezi a zöldségesét, és Kertem című sorozatának egyik epizódjában el is árulta, milyen egymást segítő növényeket ültet azonos ágyásba, és további hasznos tippeket is ad kezdő és haladó kertészeknek. 

A növénytársítás lényege és előnyei

A növénytársítás (vagy társnövényes termesztés) alapja, hogy bizonyos növényfajok előnyösen hatnak egymás fejlődésére, míg mások inkább gátolják egymást. A cél az, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek támogatják egymást – például a talaj javításával, a kártevők elriasztásával vagy a növények árnyékolásával.

Jó társítás például a sárgarépa és a hagyma (a sárgarépa elriasztja a hagymalegyet, míg a hagyma a répalegyet), és közismert a kukorica, bab és tök „hármas szövetsége” is (a kukorica támaszt nyújt a futóbabnak, a bab nitrogént köt meg a talajban, a tök pedig árnyékolja a talajt, csökkentve a gyomokat).

A növénytársítás előnyei:

• Természetes védelmet nyújt a kártevők és betegségek ellen, kevesebb vegyszerhasználattal vagy anélkül.
• Jobb helykihasználást tesz lehetővé a kertben, mivel különböző igényű növények megoszthatják a teret.
• Javítja a talaj minőségét, például nitrogénmegkötő növények révén.
• Árnyékolással vagy szél elleni védelemmel hozzájárul a mikroklíma javulásához.
• Gazdagabb biológiai sokféleséget eredményez, amely növeli az ökoszisztéma stabilitását.

Borbás Marcsi elárulta, mit mivel ültess

A növénytársítás során érdemes olyan párosításokat választani, amelyek kölcsönösen támogatják egymást a fejlődésben, és akár védelmet is biztosítanak. A borsó és a bab például jól társíthatók a paszternákkal, mivel annak erőteljes illatú gyökere és levele elűzi a kártevőket, előbbi kettő pedig nitrogénnel gazdagítja a talajt. A sárgarépa szintén hasznos társnövény, jól érzi magát rukkolával, spenóttal, de akár burgonyával is. A saláta és a retek is remek párost alkot, ennek a társításnak további előnye, hogy mind a kettő korán terem, így felszabadul az ágyás a másodvetéshez. A burgonya mellé kerülhet például zsálya, ellenben paradicsommal, paprikával és padlizsánnal nem célszerű együtt ültetni, mivel ezek rokon növények, és azonos kártevőik miatt könnyen megfertőzhetik egymást.

Fontos, hogy vetés előtt előző nap alaposan átnedvesítsük a talajt, mert a magok csak így tudnak csírázásnak indulni. A vetőmagok legyenek fiatalok, jó minőségűek – lehetőleg hazai termesztésből származók –, és kb. 1,5–2 cm mélyre ültessük őket, majd takarjuk be, és tömörítsük a talajt. A frissen vetett, apró növényeket tartsuk nedvesen, amíg gyökeret nem eresztenek, utána elegendő hetente öntözni. Fontos, hogy mindig gyenge vízsugárral locsoljunk, hogy ne mossuk ki a magokat. 

Növénytársítási kisokos

A sikeres növénytársítás alapja, hogy figyelembe vegyük a növények igényeit, gyökérzetük elrendezését és a közöttük kialakuló kölcsönhatásokat. Különböző gyökérmélységű növények jobban hasznosítják a talaj tápanyagait, míg egyes fajok illóanyagai képesek távol tartani a kártevőket. Íme, néhány példa az ideális és a kerülendő növénytársításra. 

Jó párosok:  

• Paradicsom és bazsalikom – E kettő kombinációja nem csak az ételekben nyerő. A bazsalikom távol tartja a paradicsom kártevőit, sőt, javítja is a termés ízét. A paradicsom mellé a tárkony is ugyanolyan jó választás. 
• Zöldbab és cukkini – A zöldbab növeli a talaj nitrogéntartalmát, ami előnyös a cukkini számára. 
• Cékla és hagymafélék – A hagymafélék távol tartják a céklára káros rovarokat.
• Petrezselyem és sárgarépa – A petrezselyem javítja a sárgarépa ízét, és védelmet nyújt a rovarokkal szemben.
• Spenót és eper – A spenót árnyékolja az epret, ezáltal segít megakadályozni a gyomnövények terjeszkedését.
• Fokhagyma és rózsa – A fokhagyma távol tartja a rózsákra káros rovarokat, például a levéltetveket. A szőlő mellé is érdemes fokhagymát ültetni, mert a rovarok és a gomba ellen is védi a gyümölcsöt. 

Kerülendő növénytársítások: 

• Uborka és zsálya – A zsálya illóolajai gátolhatják az uborka fejlődését, ezáltal csökkentik a terméshozamot. 
• Bab és hagymafélék – A bab és a hagymafélék nem jól társíthatók, mivel a hagyma kémiai anyagai gátolhatják a bab növekedését.  
• Káposztafélék és burgonya vagy szamóca – A káposztafélék árnyékolják a burgonyát és a szamócát, pedig mindkettő sok tápanyagot igényel. 
• Kukorica és burgonya – A csemegekukorica és a burgonya sem kompatibilisek, mert a kukorica árnyékolja a burgonyát, ami megnehezíti a burgonya fejlődését.
• Uborka és paradicsom – Az uborka és a paradicsom eltérő víz- és tápanyagigényű növények, így nem kedveznek egymásnak.

A növénytársítás tehát remek módja a vegyszermentes kertészkedésnek, azonban nem árt alaposan tájékozódni, mielőtt belevágnánk.