Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Palacsinta-nap, avagy a Pancake Day

default user icon
Itt, Angliában a farsangi időszak a palacsinta-nappal ér véget. Nálunk húshagyó kedd, náluk Pancake Day. Bár nem tartjuk az angol ünnepeket, a palacsinta nemzetközi, ráadásul szeretjük is.

Véget ér a farsang, jönnek a böjtös idők. Következik 40 nap, amikor megtagadjuk magunktól a földi élvezeteket (vagy legalábbis egy részüket), leadjuk a karácsonyi, farsangi időben felszedett kilókat, hogy húsvétra testben és lélekben megújulhassunk. A palacsinta-nap lényege, hogy még utoljára összeszedjük a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, és palacsintát sütünk belőle, hogy elfogyjon minden, s ne is kísértsen minket a böjti időben. És nem utolsósorban - hogy a böjt előtt együnk még egy jót.

A hamvazó szerda előtti napon palacsintát sütni igen elterjedt szokás az angoloknál - még azok is tartják, akik a közvetlen utána következő jeles napról már mit sem tudnak. Sőt, ahogy olvastam, nem csak Angliában divatos szokás ez, hanem Írországban, Németországban,  Ausztráliában, Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken is tartják a Pancake Day-t.

Itt, Angliában kapcsolódik hozzá egy sajátos verseny, amit talán "palacsintafutásnak" fordíthatnánk (pancake race). A hagyomány elég régre nyúlik vissza. Úgy tartják számon, hogy 1444-ben egy Olney nevű faluban (ami még ma is létezik), egy szorgos és kissé szétszórt háziasszony úgy elmerült a palacsintasütésben, hogy megfeledkezett a miséről. Csak a harangszó juttatta az eszébe. Akkor aztán szaladhatott, hogy odaérjen! Úgy sietett, hogy a palacsintasütőt is elfelejtette lerakni: futott végig a falun serpenyőstül, palcsintástul. Ennek emlékére rendeznek ezen a napon országszerte futóversenyeket, melyen a résztvevők kötényben, serpenyővel a kezükben, palacsintát dobálva vesznek részt.

S hogy milyen palacsintát dobálnak errefelé? Íme egy recept:

Angol palacsinta

Hozzávalók:
11 dkg liszt
1 csipet só
2 nagy tojás
2 dl tej
0,75 dl víz
5 dkg vaj

Elkészítés: A hozzávalókból a vaj kivételével palacsintatésztát keverünk. Majd közepes vastagságú (vagyis nem hajszálvékony) lepénykéket sütünk úgy, hogy a serpenyőbe mindegyik előtt egy kevés olvasztott vajat teszünk.

Tejszínnel vagy sűrű limonádéval leöntve, gyümölcsökkel vagy lekvárral körítve fogyasztják.

Terveztem, hogy megcsinálom én is ezt a receptet, de nálunk - mint mindig - nagyobb kereslet mutatkozott egy másik palacsintára.

"Heavy konya"

A mi hagyományaink is hosszabb időre nyúlnak vissza - igaz, nem ennyire, de már mi is években számolunk. A történet hosszú, és most nem erről szeretnék írni, hanem a palacsintáktról, így legyen elég annyi: azzal kezdődött, hogy volt nekem két formás, husi fiacskám. Nem voltak kövérek, de olyan markolni valóak voltak, hogy az ember nem bírta ki, hogy meg nem gyurmázza őket… Aztán elkezdődött az okítás (óvoda, iskola), elkerültek a szoknyám mellől, máshol más ételeket ettek. Jöttek a betegségek is sorra, és mostanra Sebő fiacskámnak a jó étvágya ellenére is kivan a bordája, s rossz ránézni a karjaira, csontos fenekére… Kelemen még tarja magát egyelőre, remélem, nála el tudjuk kerülni ezt a csúnya soványságot - bár az is igaz, hogy mikor Sebő volt óvodás, még nála sem volt ilyen kétségbeejtő a helyzet.

Lényeg a lényeg: Sebő gyereket fel kell hizlalni, Kellert meg nem szabad hagyni lefogyni. Így aztán nálunk nem gyakori vendég a light majonéz. A tejből teljeset, a sajtból zsírosat, palacsintából keltet eszünk. (És amit a  nagyböjti fogyásról írtam, azt természetesen nem rájuk értettem.)

A kelt palacsinta dicsérete

Ez nem az a tészta, amiről azt mondjuk: "A leves mellé gyorsan kisütök pár palacsintát, és már meg is vagyok az ebéddel". Itt a "lassan járj, tovább érsz"- elv lép életbe. Nálunk jó ideje már ez a jobban bevált módszer. Különösen most, hogy megint baba van a háznál, s hogy immár hárman veszik igénybe a szolgálataimat (legalábbis ami a gyerekeket illeti). Ha mennem kell valahová (de RÖGTÖN!), mert beszorult egy kisautó, mamma, vizet kérek!, szereték egy almát!, de szeleteld is fel!, unom a hasonfekvést, anyám, fordíts meg!, vegyél fel! tegyél tisztába! mamma, a Keller dobálja a kockákat, a Sebő rosszat akar nekem, Kele olyanokat mond, amik nem úgy vannak!... stb., szóval, ha mennem kell, akkor csak félrehúzom a serpenyőt, és mikor 1-2 perc múlva visszajövök, többnyire még problémamentesen folytathatom ott, hogy megfordítom a tésztát.

Egy serpenyővel remekül elboldogulok még a zsákba (hordozókendőbe) bújtatott babával is az oldalamon. Ha pedig ő épp nem igényli a dajkálást, akkor kiválóan  el lehet mosogatni palacsintasütés közben - és az, mint tudjuk, dupla öröm.

A kelt palacsintát legjobban úgy frissiben-melegében, üresen szeretem. Miközben sütöm, jól is lakom, mert 5-6 darabot garantáltan elfogyasztok közben - pedig az, lévén szó kelt tésztáról, egészen szép teljesítmény. A maradékot azért megtöltjük.

Mindazok a töltelékek illenek hozzá, mint keletlen társaihoz, véleményem szerint  legjobban mégis a mák és a túró egészíti ki ezt a tésztát. S ha már túró, adjuk meg a módját!

Kelt rakott túrós palacsinta

Hozzávalók:
A tésztához:
35 dkg liszt
3 tojás
kb. 7,5 dl tej

0,5 dl olaj a tésztába
0,5 dl olaj a sütéshez
1 evőkanál cukor
3 dkg élesztő
A töltelékhez, ha Magyarországon készíted:
50 dkg túró
2 dl tejföl
20 dkg cukor
1 evőkanál vaníliás cukor
fél citrom héja lereszelve
2 tojás sárgája
2 dl tejföl a kenegetéshez
Ha Angliában készíted:
34 dkg túró a lengyel boltból (ser twarogowy)
25 dkg (=1 doboz) quark
3 dl tejföl (sourred cream)
20 dkg cukor
1 evőkanál vaníliás cukor (a lengyel boltban ezt is megtalálod)
fél citrom reszelt héja
2 tojás sárgája

Elkészítés: A palacsintához az élesztőt egy kevés cukorral és egy kevés liszttel felfuttatom. Közben egy magasfalú tálban összekeverem a többi hozzávalót: lisztet, tojást, olajat, tejet, hogy sűrű palacsintatésztát kapjak. Belekeverem a felfuttatott élesztőt, lefedem, és kb. 3/4 órára langyos helyre állítom.
Mikor megkelt, kicsit sűrűbb lesz a tészta, mint előtte, így ekkor még teszek hozzá egy kevés tejet vagy szénsavas vizet.
Minden palacsintát kevés olajon sütök - szóval olaj van a tésztájában is, és a serpenyőben is!
Kicsivel több idő kell nekik, mint a keletlen palacsintáknak, és akkor jók, ha kicsit sötétebb aranybarnára sülnek. Kb. 30 darab lesz belőle.

Mikor elkészültek - vagy akár közben is, mert jut rá idő- elkészítem a tölteléket. A túrót összekeverem 2 dl tejföllel (vagy itt Angliában: a túrót összekeverem a quarkkal és kb. 1dl tejföllel), adok hozzá 7 evőkanál cukrot és 1 evőkanál vaníliás cukrot, a többi cukrot félreteszem, még később szükség lesz rá. Belekeverem a citromhéjat és a tojássárgákat. (Ha a végére hagyom a tojást, nyugodtan kóstolgathatom a krémet, hogy elég-e, sok-e benne a cukor).

A sütőt 200 fokra előmelegítem. Egy tűzálló tálat körbekenek tejföllel, s már jöhetnek is a palacsínik. A túrótölteléket a tésztára kenem, majd feltekerem őket, és sorban elhelyezem a tálban. Ha egy sor elkészült, bőven megkenem a tetejét tejföllel, rászórok kb. 2 evőkanál cukrot, és nekikezdek a következő sornak. Annak a tetejével ugyanígy járok el.
Ezután letakarva sütöm 30 percig, s még 10-ig úgy, hogy levettem róla a takarást.

Melegen is nagyon finom, de én másnap, hidegen szeretem legjobban.

Palacsinták a Mindmegettén >>>

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss