A kormányfő szerint a nemzeti konzultáció azért is fontos, hogy mindenki rájöjjön: mindenki veszélyben van. Kijelentette, a magas árak mögött jelentős részben a szankciók állnak. Hangsúlyozta: a kormány "nem nézi ölbe tett kézzel" a magas árakat, célkitűzése, hogy 2023 év végére Magyarországon az infláció egyszámjegyű legyen. Hozzátette: ezért döntenek majd a következő hetekben folyamatosan arról, hogy a központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítik.
Beszámolt arról is, hogy a cégek számára rendelkezésre álló hitelek kamatát megállítják 7,7-8 százalék körül. Ennek költségeit a bankoknak kell majd kifizetniük - tette hozzá. Nem jó dolog, amikor be kell avatkozni a gazdaság bonyolult rendszerébe, de bizonyos krízishelyzetek ezt indokolják - jegyezte meg. A kormányfő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette: arra számít, hogy erősödnek az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások melletti hangok Európában. Hozzátette: Magyarországon "józan emberek élnek", itt eleve ez volt a kiindulópont.
Kossuth rádió: Jó reggelt, Magyarország! - Orbán Viktor
A vg.hu egyébként arról ír, hogy a KSH inflációs gyorsjelentéseiből egyértelműen látszik, hogy az élelmiszerek ára továbbra is magas. Szeptember hónapot nézve 35,2 százalékos emelkedést produkáltak egyetlen év leforgása alatt. Így kézenfekvő, ha a kormány az egy számjegyű inflációs cél teljesülése érdekében tovább szigorítja az árképzést az élelmiszer-kiskereskedelemben. A kérdés csak az, hogy mely élelmiszerek kerülhetnek a többi árstopos termék mellé és mikortól. A KSH jelentéseit nézve az előző hónapban leginkább
- a kenyér (76,2 százalék),
- a sajt (68 százalék),
- a tejtermékek, a vaj és s vajkrém (66,3 százalék),
- a margarin (61,2 százalék),
- a száraztészta (60,2 százalék),
- és a tojás (53,7 százalék) drágult.
Ajánljuk még:
.jpg)
