Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Norvégia - Magyarország: a hazai ízek a konyhában csapnak össze

Ha már a magyar focirajongók úgyis Norvégiára koncentrálnak (velük csap össze válogatottunk az Eb-pótselejtezőben), vizsgáljuk meg, mit tudnak a norvégok a konyhában. Vajon gasztronómiában simán lepipáljuk őket? Vagy azért van mit tanulnunk tőlük? Cikkünkből minden kiderül!

Norvégia egészen egyedi konyhával bír. A skandináv országokra jellemző alapanyagok itt is megtalálhatók, de emellett a hal és a rákfogyasztás egyedülállóan magas.

A norvégok – velünk ellentétben – rengeteg halat esznek, igaz, a választék is sokkal bővebb, az ő tányérjukra frissibe kerül a tőkehal, az ördöghal, a makréla, a hering, a lazac vagy a különféle rákok (garnéla, langusztina).

Vadhúst is sokkal gyakrabban fogyasztanak. Náluk nem a vaddisznó, a fácán, a nyúl vagy a szarvas dívik, inkább jávorszarvast, nyírfajdot vagy rénszarvast készítenek vacsorára. Ha nem vadat esznek, akkor jöhet a kacsa vagy épp a bárány, ami hagyományos karácsonyi étel arrafelé.

Hozzánk hasonlóan kedvelik a sört és a jó vörösborokat, bár ez utóbbiból inkább importra szorulnak, míg mi magyarok igencsak szerencsések vagyunk, hogy több termőterületről is csodás vörösborok kerülnek az asztalunkra.

Amíg mi főleg tehéntejet töltünk a pohárba és a legtöbb sajtunk is ebből készül, addig a norvég hűtőkben szinte biztosan megtalálható egy adag, édeskés, barna kecskesajt, a brunost.

Míg nekünk csak őseink tartottak szárított húst a nyereg alatt, a norvégoknál a mai napig igen kedvelt a spekemat, a szárított, füstölt hús, amit vékony, ropogós kenyérrel tesznek, tejföllel locsolják meg és egy korsó sört is kínálnak mellé. A hosszú tél miatt a skandináv országokban a tartósított élelmiszerek valóban jelentős szerepet játszanak mind a mai napig, a különféle módon tartósított húsok és halak részét képezik a mindennapjaiknak.

A spekemat mellett a lutefisk (a hónapok alatt érlelt, karácsonyi menübe szánt, hamulúggal készített hal) és a rakorret, a füstölt pisztráng is kedvelt csemege, bár a lutefisk kóstolása előtt a gázmaszk vagy legalább egy orrcsipesz beszerzése erősen javasolt.

A magyar konyhához hasonlatosan a norvégok is előszeretettel használják a különféle piros bogyós gyümölcsöket, nagyon népszerű az eper, a málna, és az áfonya. A bogyós gyümölcsöket mártásként, szörpként és lekvárként is viszont láthatjuk a norvég fogásokban.

A norvégok több kávét isznak a világon, mint a magyarok, sőt olyan sok fogy náluk, hogy kávéfogyasztásban világelsőnek számítanak. Nagyon szeretik az erős fekete kávét, s teából is főleg a fekete teát kedvelik.

A négy legizgalmasabb norvég fogás:

Smalahove, sózott, szárított bárányfej, amelyet megfőznek, különféle főtt gyökérzöldségekkel kínálnak és a csontig elfogyasztanak. A pofahús mellett a szemeket is megeszik.

Akevitt, vagy más néven Akvavit, amely a norvég szeszgyártás csúcsa. A burgonyából erjesztett ital jellegzetes ízét és illatát a hozzáadott fűszerektől kapja. Legfőbb fűszere a kömény, de ánizs, kapor, édeskömény, kardamom és koriander is kerülhet a különféle változatokba.

A skandináv hagyományoknak megfelelően, a norvég konyhában is fontos szerep jut a húsgolyóknak. A norvégok állítják, hogy az általuk készített meatcakes sokkal finomabb, mint a svéd kötbullar.

Egyik kedvenc kenyerük a Lefse, amely egy tortilla lapra emlékeztető lapos kenyér. Különféle nyitott szendvicsekhez használják, de van, hogy csak vajjal megkenve, fahéjas cukorral megszórva fogyasztják.

Ezek is érdekelhetnek

Friss