Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Pünkösd, a legszebb tavaszi ünnep

default user icon
MME
Pünkösd a keresztény egyház harmadik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Az ünnepkörhöz számos népszokás és hiedelem kötődik, amelyekből napjainkban már csak alig párat ismerünk és tartunk. Összegyűjtöttünk mindent, amit a húsvéti időszak záró eseményéről tudni érdemes.

Vannak, akiknek a pünkösd nem más, mint egy késő tavaszi, kora nyári hosszú hétvége – 1993 óta pünkösdhétfő munkaszüneti nap Magyarországon –, ám a keresztények életében ez egy igazán fontos ünnep: az egyház születésnapja.

A történet szerint ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napon (görögül penetkosztész) a Szentlélek leszállt Szűz Mária és a Jézus kereszthalála után először egybegyűlt apostolok közé, akik ezután a világ minden nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter is prédikálni kezdett, megalakult az első keresztény gyülekezet. A katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok istentiszteletekkel emlékeznek meg ekkor a Szentlélek eljövetelére. Az izraelita vallásúak ekkor tartják a sávuót, a hetek ünnepét, ami a pészah utáni hetedik vasárnapra esik, és arra emlékeznek, hogy Isten ekkora adta át Mózesnek a Tízparancsolatot a Szináj-hegyen.

Pünkösdi királyság és a szerelem szimbolikája

A népszokások közül néhányat sok helyen még most is tartanak. Az egyik legnépszerűbb a pünkösdi király megválasztása, illetve az ún. pünkösdölés. A 16. századból már találunk írásos nyomot arra, hogy a falvakban évente különböző ügyességi versenyeket szerveztek (karikadobálás, tuskócipelés kaszálás, kötélhúzás stb.) a legényeknek, és aki minden próbából győztesként került ki, megkoronázták. A pünkösdi király számos előjogot élvezett: ingyen ihatott a kocsmában, minden falusi eseményre, ünnepségre hivatalos volt. A legtöbb helyen ez a kiváltságos „királyság” egy hétig, máshol viszont akár egy évig is tarthatott. (Ezért szokás egy-egy rövid ideig tartó sikeres időszakot pünkösdi királyságnak nevezni.) Miután megválasztották a pünkösdi királyt és királynét, azok kíséretükkel együtt táncolva, énekelve vonultak végig a falun, és adományokat gyűjtöttek.

A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma. Jakab-fának is nevezik, mivel Szent Jakab vértanú napján állítják, és valójában az udvarlási szándék kifejezésére szolgált. A fiatal legények csoportba verődve járták a falut, és a kiszemeltjeik háza elé tették a színes szalagokkal feldíszített fát.


Csíksomlyói búcsú

Régen több helyen zarándoklatot tartottak pünkösdkor. A mai napig az egyik leghíresebb itt a Kárpát-medencében a Csíksomlyói búcsú, amit kezdetben a katolikus hitük megőrzéséért tartottak a székelyek. Pünkösd előtti szombaton a kegytemplomban közös misét tartanak, utána pedig a hívek felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. Évente egyébként több százezer magyar látogat el a közös imádságra.

Mit együnk pünkösdkor?

Régen ünnepi ételnek számított a tyúkhúsleves, a rántott hús, az uborkasaláta, de a birka- vagy báránypaprikás is lehetett fő fogás. Desszertként valamilyen édes kalácsot (pünkösdi kalács), esetleg túrós lepényt fogyasztottak.

A pünkösdi menü összeállítához adunk tippeket – íme!

SÜTŐBEN FŐTT TYÚKHÚSLEVES>>> 

RÁNTOTT HÚS MÉG FINOMABBAN>>> 

KLASSZIKUS TEJFÖLÖS UBORKASALÁTA>>> 

MÁKOS FONOTT KALÁCS>>> 

 (Borítókép: Shutterstock)


 

 


 


Ezek is érdekelhetnek