hdb20-bg hdb20-img hdb20-img

Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Mit ehet a gyerek 1 éves kor után?

Egyéves kor után megváltozik a szervezet tápanyagigénye a korábbi időszakokhoz képest: a kisded egy kis odafigyeléssel már majdnem mindent ehet, amit a szülei. Fejlődése lelassul, érdeklődése megélénkül: a passzív befogadás helyett a világ (és így az ételek) aktív felfedezése kerül előtérbe.

Ízlése napról napra változhat. A bébiételektől elfordul, a felnőttek ételei iránt kezd érdeklődni. Ilyenkor nagyon résen kell lenni: ez az időszak a következő évtizedek étkezési kultúrájának megalapozása. A kisded lehetőleg naponta ötször kapjon enni, és gyakorlatilag azt, amit szülei, csak az ételek elkészítése és fűszerezése különböző. A kicsinek csak zöldfűszereket használva, összenyomkodva adjuk az ételt, de már maga kanalazgatja ki a tányérjából. Így persze néha úszik az egész konyha, étkező, viszont a gyermek megízlelheti a saját tevékenységének „dicsőségét”. Ebben az életkorban igen fontos, hogy érezze: ő teszi a saját szájába azt, amit kér.

Ebben az életkorban kell a későbbi táplálkozási magatartást és étkezési módot kialakítani, megtanítani a kicsiket a pohár, az evőeszköz, a tányér, a szalvéta használatára. Üljünk együtt az asztalhoz, s amíg az étkezés tart, a kicsi is üljön ott!

Válogatós időszak

Ebben az életkorban jellemző, hogy a kisded egyik napról a másikra elutasít egy bizonyos fajta ételt. A csecsemőtápláléktól elfordul, de az új ételek közül is válogat. A zöldségeket például csak levesben hajlandó megenni, a gyümölcsöket csak saját kézből. A fogai azonban még nem fejlődtek ki teljesen, így a darabos ételekből kisebb mennyiségeket tud elfogyasztani. Ne aggódjunk! Ha a napi étrendben a fehérje, a zsírok, a szénhidrátok, a rostanyagok, a vitaminok, az ásványi anyagok jó arányban, megfelelő mennyiségben szerepelnek, a táplálkozás kiegyensúlyozottnak mondható akkor is, ha bizonyos ételeket egy ideig nem fogad el a kicsi.

Figyelem: a gyerekek szeretik, amit mi ízetlennek, sótlannak tartunk; ne a mi ízlsünk szerint sózzuk az ételt!

Semmit ne erőltessünk! Az erőltetéssel későbbi táplálkozási problémákat generálhatunk. Ha elutasítja a főzeléket, akkor annak hiányát zöldséglével és rostos gyümölcslével átmenetileg pótolhatjuk. De ha például a habarást nem szereti, akkor a főzelékeket nem szükséges sűríteni: a vízben megfőtt zöldségek turmixolva, elnyomkodva pépes állagúak, ahhoz keverhetünk száraz húsokat (csirkét, borjút, halat), májat, tejfölt, gyümölcsöket. Tehát könnyű-vegyes étrendet kell biztosítanunk gyermekünknek, egyre darabosabb formában, és bizony néha ötletesnek kell lennünk, hogy válogatós időszakában is megfelelően tudjuk táplálni őt.

HA AZ ANYA NEM TUD SZOPTATNI - TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁPSZERES TÁPLÁLÁSRÓL >>> 
Mit adhatunk?

A legfőbb szabály a fokozatosság! A zöldségfélék közül már szinte mindent kaphat (hüvelyeseket is), levesben, főzelékben vagy nyersen, egyben, szétnyomkodva, reszelve. Egyéves kisdednek a főzeléket már habarással, hússal, a reggelire vagy uzsonnára kapott kenyér- vagy kalácskatonákat is különböző feltétekkel adhatjuk (sajt, sonka, lekvár stb.). Főzésnél használhatjuk a nem irritáló fűszereket (bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, citromfű, lestyán stb.), és a kicsi kóstolgathatja az ételeinket. Már minden gabonafélét ehet, bevezethetjük a savas gyümölcsöket (citrusféléket). Még szophat akár napi 2-3-szor is (ez már inkább csak pszichés szükséglet), de ebben a korban a teljes elválasztódás a gyakoribb.

NEM ESZIK A GYEREK ZÖLDSÉGET ÉS GYÜMÖLCSÖT - SEGÍT A DIETETIKUS >>> 

A tejhez, tejtermékekhez is fokozatosan, lassan szoktassuk a gyomrát! A savanyított tejtermékekkel kezdünk: joghurttal, kefirrel, sajttal, túróval, ezeket kis mennyiségben az ételhez adva. Ehet nyugodtan tejjel készült ételeket, tehát krumplipürét, gyümölcslevest, tejbekásákat is, mértékkel. Tojásfehérjét a 15 hónapos oltás előtt mindenképpen adjunk a kicsinek, mert akkor előre kiderülhet az esetleges allergia.

A gyermeket figyeljük a tejhez szoktatás idején, nem vált-e ki a szervezetéből allergiás reakciókat (bőrkiütés, elhúzódó légúti megbetegedés, hasmenés, gyomorfájás, puffadás). Érzékenység alakulhat ki a tejfehérjére és a laktózra (tejcukorra) egyaránt. Ha a családban van tejallergiás, akkor a tehéntej bevezetésével hároméves korig várjunk!

Mit ne adjunk?

Még legalább fél évig ne adjunk mézet, malátakávét és kakaót, a gyümölcsök közül a kivit, a ribiszkét, a szedret, az egrest, az áfonyát, a málnát, az epret, a szamócát, az ananászt, a mangót, a grapefruitot és más egzotikus gyümölcsöket, a csipkebogyót és a somot.

Az olajos magvak, a csonthéjasok, a gomba hároméves kortól, a szója és a szójából készült termékek (tofu, szójatej stb.) fogyasztása pedig csak hatéves kortól ajánlott.

Mit és mennyit igyon?

Egyéves korban már nincs előírva a kötelező folyadékmennyiség. A gyermek maga érzi folyadékigényét, amit kínálásra vagy kérésre kielégít (cukor hozzáadása nélkül készült) gyümölcslevekkel, teákkal. A mi dolgunk rendszeresen megkínálni őt, s akkor nem lesz gond! Ne kínáljunk szénsavas és egyéb cukros üdítőket, mert a rossz szokás, az édes italok fogyasztásának rögzülése mellett azok a fogszuvasodás elsőszámú okozói!

A folyadékpótlásra a csapvíz, az ásványvíz és a kútvíz egyaránt kerülendő, erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a az általunk főzött gyermektea a legjobb.

SZUPEREGÉSZSÉGES ÉS POFONEGYSZERŰ BÉBIÉTELEK - 4 TUTI RECEPT >>> 

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss