A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is: egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van. Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta.
Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.
ILYEN A TÖKÉLETES REGGELI! A DIETETIKUS TIPPJEI ÉS RECEPTJEI (HA FOGYNI AKARSZ ÉS HA NEM) >>>
1. Mikor reggelizzünk?
A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni.
5 szuper egészséges reggelit mutatunk! >>>
2. Miért kell reggelizni?
A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket.
"Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni, ha reggelizünk” – mondja Györki Niké, dietetikus.
DÉLIG CSAK GYÜMÖLCS? EGY KÁVÉ IS ELÉG? 4 ÁLTALÁNOS TÉVHIT A REGGELIRŐL >>>
3. Milyen is az ideális reggeli?
A megfelelő reggeli elfogyasztásával egész nap sokkal jobban tudjuk kontrollálni az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott étel mennyiségét, ezáltal a testsúlyunkat is. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit reggelizünk.
„Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezen kívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét, jó esetben teljes kiőrlésű kenyeret, pékárut. Állati eredetű fehérjét, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, felvágottból, halból. Továbbá friss, lehetőleg idényjellegű, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen valamilyen folyadékot. Ez lehet például ásványvíz, víz, reggeli juice vagy gyümölcsital” – javasolja a dietetikus, hozzátéve, hogy a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsitalok fogyasztása kifejezetten előnyös téli, tavaszi időszakban, a meghűléses betegségek elkerülése érdekében.
Ezért ne hagyd ki a reggelit! >>>
4. mit ne együnk reggelire?
Kerüljük a túl zsíros ételeket, mint például a szafaládé, vagy a szalonna. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, megterhelik a gyomrunkat, és ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, lomhává tesznek bennünket.
Figyeljünk oda a sófogyasztásra is, ne sózzuk meg a zöldségeket, élvezzük az ételek természetes ízét. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a friss zöldségek rosttartalmuknál fogva elhúzódóbbá teszik a tápanyagok felszívódását, ezáltal hosszabb távon szolgáltatnak energiát a szervezetünk számára, megakadályozva azt, hogy a délelőtti órákban leessen a vércukorszintünk.
Jó, ha tudjuk, hogy a rostok csak folyadék jelenlétében képesek kifejteni ezeket a jótékony tulajdonságaikat - ezért is fontos, hogy már reggel eleget igyunk.
5 étel, amit enned kell, ha egészséges szeretnél maradni! >>>
5. Mennyit együnk reggelire?
A reggelinek napi energia- és tápanyagbevitelünk 20-25%-át kell fedeznie. Egy átlagos, ülő munkát végző nő energiaigényét (1800 kcal) figyelembe véve a nők reggelijének 360-450 kcal energiát, 10-13 gramm fehérjét, ugyanennyi zsírt és 54-67 gramm szénhidrátot kell tartalmaznia. Férfiak esetében, napi 2000 kcal energia bevitelt alapul véve, a reggeli energiatartalma 440-550 kcal, fehérjetartalma 13-16 gramm, zsírtartalma szintén 13-16 gramm, szénhidráttartalma pedig 66-82 gramm között kell, hogy legyen.
+ 5 bomba recept
Paradicsomos-paprikás omlett
Süss omlettet 1 db tojásból, 1 db tojásfehérjéből, 1 db felszeletelt paradicsomból, 1 db apróra vágott pritaminpaprikából és 1 kk felaprított petrezselyemzöldből. Ízesítsd kevés sóval és őrölt borssal. Fogyassz el mellé 1 szelet pirított lenmagos kenyeret.
Töltött gomba
Tisztíts meg 2 közepes fej gombát, és távolítsd el a tönkjüket. Keverj össze 2-3 ek ricottát apróra vágott zöld fűszerrel (pl. oregánó, petrezselyemzöld) és őrölt borssal, valamint egy kevés reszelt parmezánnal. Kanalazd a gombafejekbe, majd tedd azokat egy olívaolajjal enyhén kikent tepsibe. Forró sütőben vagy a mikróban néhány perc alatt elkészül. Fogyassz el mellé 1-1 db paradicsomot és retket, valamint 1 szelet pirított rozskenyeret.
Gyümölcsök müzlis joghurttal
Vágj apró darabokra 1 db almát, 1 db körtét és 1/2 db banánt. Keverd össze, majd locsold meg 1/2 db narancs frissen kifacsart levével. Vegyíts el 2 ek cukrozatlan müzlit, 1 tk mézet (elhagyható), valamint 1 kis doboz natúr joghurtot, és az egészet kanalazd a gyümölcskeverékre.
Egyéjszakás zabkása
1/3 befőttesüveg zabpehely
1 evőkanál chia mag
100 g mandulatej
100 g görög joghurt - ebben a sorrendben egymásra rétegezve.
Banános túrókrém
Villával pépesíts 1 db banánt, és keverd ki 10 dkg sovány túróval. Édesítsd pár csepp mézzel, valamint ízlés szerint adj hozzá pár csepp citromlevet.
-(1).jpg)
