Az egyik ilyen trükk, mely nálunk a családban is vissza-visszatérő hiedelmen alapul, hogy a sárgarépa-fogyasztással színt kaphat a bőrünk. A szolárium és a napozás hatását nyers répát ropogtatva igyekeztek családunk nőtagjai felerősíteni. De vajon van-e igazság abban, hogy a répa segíthet színt varázsolni a fakó bőrre?
Figyeljünk bőrünk jelzéseire
Ha a testünkre gondolunk, talán utolsóként jut eszünkbe, hogy a bőrünkre mint szerveink egyikére tekintsünk. A bőrünk azonban nemcsak a szervezetünk első védvonala, hanem legnagyobb szervünk is, mely részt vesz a D-vitamin szintézisében, a hőháztartásban, valamint az immunmechanizmusokban is – mesélte a Mindmegettének Dr. Szijártó-Németh Klára, a Budai Egészségközpont bőrgyógyásza.
Ezt tudva nem meglepő, hogy a bőrünk érzékeny a bennünk lezajló folyamatokra és szinte minden meglátszik rajta. Ha baj van, a bőrünk egyértelmű jelzésekkel, elsősorban színelváltozással figyelmeztet arra, hogy érdemes lenne orvoshoz fordulni.
A bőrünk ötven árnyalata
Legyen szó kiütésről, bőrbetegségről vagy horzsolás során szerzett sebekről, bőrünk pirosas színt ölt magára, ha pedig valahol megütjük magunkat, akkor a kék, a sárga és a zöld keverékében „pompázik" a sérülés helye. Nem ezek azonban az egyedüli kiváltó okok, melyek hozzájárulhatnak bőrünk elváltozásához.
„Ha a színeltérésekre gondolunk, a leggyakoribb állapot a cianózis, itt azonban a színeltérés csupán egy következmény: szívelégtelenség, tüdőbetegségek és embolizáció is szerepelhet a kiváltó okok között. Ennél jóval ritkább a bőr szürkés elszíneződése, mely állapotot argíriának hívjuk, ez szintén számtalan faktortól függhet, például okozhatja az ezüst-kolloid oldat túlzásba vitt fogyasztása, gyógyszermellékhatás, hajfesték okozta kontaktdermatitis, de tünete lehet daganatos megbetegedésnek vagy krónikus veseelégtelenségnek is" – árulta el Dr. Szijártó-Németh Klára.
Azok körében, akik gyors megoldást keresnek, a bronzosítók kedvelt kozmetikumok, ám ha bőrünk magától ölt ilyen színt, az sajnos nem sok jót jelez. A bőrgyógyász szakorvos szerint a szakirodalom az ilyen elváltozást bronzkórnak nevezi. A mellékvesekéreg elégtelensége okozta bronzos bőrszín életveszélyes is lehet, így ebben az esetben is haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
De mi a helyzet a sárgarépával? Tényleg besárgulunk tőle?
Mi igaz a családi mítoszból, miszerint színt kap a répától a bőrünk? Minden. A nagy mennyiségben elfogyasztott sárgarépa előidézheti a karotinémiát, azaz a bőr sárgás elszíneződését, ugyanakkor nem csak ez a zöldség képes kiváltani ezt az állapotot. Ahogy az állapot neve is mutatja, a magas karotintartalmú élelmiszerek extrém mértékű bevitele, mint például a mangó, a papaya, a sárga- és őszibarack, az édesburgonya, a sütőtök, de akár a spenót, a brokkoli és a zöldbab is előidézheti a sárgaságot.
Mennyi répától lesz sárga a bőr?
Szijártó-Németh Klára bőrgyógyász doktornő kiemelte, hogy a béta-karotin kapcsán nincs meghatározva, hogy mennyi az ajánlott, napi beviteli mennyiség, de szerinte naponta 1-3 milligramm elegendő a felnőttek esetében. Ezt akár 5-6 deka répával fedezni is tudjuk. Extrém mértékben kellene növelni a répa mennyiségét, hogy narancssárgává váljon tőle a bőrünk.
A növényi étrendet követők, valamint a béta-karotin-tartalmú táplálékkiegészítőket fogyasztók körében azonban gyakrabban előfordulhat a karotinémia. Ettől azonban nem kell megijedni, ugyanis jóindulatú elváltozás, ellentétben például a máj- és epebetegségek következtében kialakuló sárgasággal.
Visszafordítható a karotinémia? Halálos állapot?
A karotinémia béta-karotinban szegény diétával visszafordítható és az esetek túlnyomó többségében hosszú távú következményekkel sem kell számolnia a páciensnek. A sárgaság megszűnése azonban akár hónapokig is eltarthat és még azután is fennállhat, hogy a béta-karotin szintje normalizálódott a vérben. A karotinémia kísérő tünete a sárgaság mellett lehet hasi fájdalom, szorulás és menstruációs zavar, melyek étrenddel megszüntethetőek.
A kisgyereknél is jelentkezhet
A magas béta-karotin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök, mint például a sárgarépa, sütőtök vagy az édesburgonya a bébiételek kedvelt és sokszor használt alapanyagai. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy nincsenek-e fokozott veszélynek kitéve a babák és kisgyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb a változásokra, a környezeti hatásokra?
„A karotinémiát a gyakorlatban leginkább csecsemőkön és kisdedeken szoktuk látni, ennek oka részben a hozzátáplálás szabályaiban keresendő, ugyanis egyes béta-karotin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök remek bevezetőt jelentenek a szilárd tápláláshoz" – részletezte a doktornő.
„Ugyanakkor kiegyensúlyozott diétával túlzott bevitelük elkerülhető. Természetesen a testtömeg is fontos faktor. Annak ellenére, hogy kisgyermekeken hamarabb jelentkezik a sárgaság, maradandó károsodást nem okoz, béta-karotinban szegény diéta tartásával maradéktalanul visszafordítható az állapot."
Összességében tehát elmondható, hogy legyen valami bármennyire is egészséges, nagy mennyiségben akár káros is lehet. A sárgarépának számtalan jótékony hatása ismert, így nemcsak ízletes eleme lehet az ételeinknek, de a szervezetünk is hálás lesz azért, ha nyersen vagy éppenséggel főtt vagy sült formában a tányérunkra kerül. Ha azonban ettől a zöldségtől várnánk, hogy a fakó bőrszínünket barnává varázsolja, csalódni fogunk.
Borítókép: Shutterstock
.jpg)
.jpg)
.jpg)