A vashiány (hypoferraemia) az egyik leggyakoribb hiánybetegség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld népességének egyharmadát érinti. A közismert mikroelem nélkül az oxigén nem képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas megfelelő mennyiségű jelenléte kulcsfontosságú az ember életképessége szempontjából. Amennyiben a táplálékkal bevitt vas nem elegendő az élettani funkciók ellátásához, a szervezet elkezdi felhasználni az elraktározott készleteket. Tulajdonképpen ez vezet az érzékelhető tünetek kialakulásához. Egy idő után a vasraktárak teljesen kimerülhetnek, és ebben a fázisban már a vérképzésben is zavar keletkezik. Ilyenkor nem egyszerű vashiányról van szó, hanem vashiányos vérszegénységről, ami tovább súlyosbítja a fennálló panaszokat.
Miért kevés?
Nagyon leegyszerűsítve három fő ok miatt alakulhat ki hiányállapot: ha a korábbihoz képest megnő a vasszükséglet, ha fokozott vérzés lép fel, illetve ha valami akadályozza a táplálékkal bevitt vas felszívódását.
1. Az intenzív növekedési, fejlődési szakaszokban természetes módon több vasat használ fel a szervezet, ezért a vashiány nem ritka gyerekeknél, kamaszoknál, és kifejezetten gyakori várandós nőknél. A rendszeresen komoly fizikai terhelésnek kitett sportolóknál szintén figyelni kell a vaspótlásra.
2. Fokozott vérveszteséghez vezethet nőknél az erőteljes, esetleg kóros menzesz, illetve valamilyen akut vagy krónikus vérzés (baleset, műtét, májbetegség, nyelőcsővérzés, krónikus aranyér, bélrendszeri tumorok). A klimaxon átesett nőknél, valamint a férfiaknál gondolni kell arra is, hogy esetleg lappangó gyomor-bél rendszeri vérzés állhat a háttérben.
3. A vas felszívódását számos dolog akadályozhatja, manapság egyre gyakoribb, hogy lisztérzékenység (cöliákia) miatt pusztul el a vékonybél nyálkahártyája, ami komoly felszívódási problémákat okoz.
A táplálkozás is befolyásolja
Mindenekelőtt érdemes alaposan megvizsgálni az étrendet, hiszen a túl sok szénhidrát, a gyorsételek, az egyoldalú táplálkozás ugyanúgy hiányállapothoz vezethet, mint a nem megfelelően felépített vegetáriánus vagy vegán táplálkozás. Az utóbbi étrendeket követőknek jó tudni, hogy a növényekben található, ún. nem-hem vas felszívódását az egyidejűleg fogyasztott C-vitamin-tartalmú élelmi anyagok kétszeresére, háromszorosára növelik.
Nem mindegy, mit mivel szedsz!
Azok is a rizikócsoportba tartozhatnak, akik rendszeresen szednek bizonyos gyógyszereket. Csökkentik a vas felszívódását például a refluxra adott készítmények, hasonlóan a kalciumtablettához. Kevesen tudják, hogy a pajzsmirigyhormonok és a vas anyagcseréje kölcsönösen összefüggnek, a vashiány pajzsmirigy-alulműködést okozhat, és ez fordítva is igaz. Sajnos ezt gyakran figyelmen kívül hagyják a pajzsmirigy-alulműködés kezelésekor.
Mik a tünetek?
A már kialakult hiányállapot számos módon adhat hírt magáról: jelentkezhet szédülés, gyengeség, fáradékonyság, koncentrációs zavarok, fejfájás, hajhullás, bőr- és körömproblémák, de kábaság, sápadtság, hideg végtagok és ingerlékenység is utalhat a problémára. Ha a vashiány következtében nem jutnak elég oxigénhez a szervek, kisebb fizikai megterhelés hatására is kialakulhat mellkasi fájdalom, légszomj. A várandós nőknél azért is fontos a megfelelő vasszint fenntartása, mert hiány esetén gyakoribb a koraszülés, az alacsony születési súly, emellett a baba lassabban fejlődik.
Ahogy az orvos előírja
Laborvizsgálattal igazolt hiányállapot kezelésére vényköteles szert rendelhet az orvos a betegnek. A gyógyszeres kúra hónapokig tart, mivel a szervezet vastartalékainak feltöltődése hosszú folyamat. A terápia eredményessége laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizhető. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a túladagolás is veszélyes, enyhébb esetben hasfájás, hányás, súlyos esetben viszont komoly szervi működési zavar is jelentkezhet. Ráadásul a vaskészítmények módosíthatják egyéb gyógyszerek hatását, tehát az orvos mindig egyedileg mérlegel.
Mennyi vasra van szükség naponta?
- Egy felnőtt férfi számára napi 8 mg az ideális mennyiség
- Egy fogamzóképes korban lévő nő a menstruáció miatt 18 mg, a várandósság alatt pedig kb. 30 mg vasat igényel.
- Gyerekek átlagos napi vasszükséglete 7–12 hónapos korban: 11 mg
- 1–3 éves korban: 7 mg
- 4–8 éves korban: 10 mg
- 9–13 éves korban: 8 mg
Ajánljuk még:
- 6 TIPP, HOGY CSÖKKENTSD A KOLESZTERINSZINTED! >>>
- PAJZSMIRIGYDIÉTA: ÍGY EGYÉL, HOGY JOBBAN LEGYÉL! >>>
- A SÉTA MINDIG JÓT TESZ! EL SEM HINNÉD, MIRE KÉPES MÁR 5 PERC IS A SZABADBAN! >>>