Ha az ember a Hősök tere felől sétál be a Városligetbe, lehetetlen nem megérezni a Vajdahunyad vára közelében készülő vattacukor édes illatát. De honnan is származik ez a cukorbomba?
Először 1904-ben, a St. Louis-i világkiállítás vendégei habzsolhattak a különös édességből. Azonban, ahogy a legtöbb ételnek, úgy a vattacukornak is van elődje, aminek megismeréséig egészen az 1400-as évekig kell visszautaznunk.
Az ősi „vattacukor” Olaszországból származik. Előállítása pedig a következő volt: a felolvasztott cukrot, egy fajta kusza, hálós gombolyagként kínálták a fogyasztóknak, miután megszilárdult. A XVIII. században leginkább húsvéti ételek és desszertek dekorációjaként használták. Az előállítása azonban ekkor még igencsak időigényes, és költséges volt, így leginkább a tehetősebb emberek kiváltsága volt ez az édesség.
Egy bizonyos Thomas Patton kezdte el árulni a ma ismert formában készült vattacukrot. A férfi különböző vásárokon, karneválokon készített cukros csemegéket. Az első vattacukorfonó-gépet, amely megkönnyítette a vattacukor árusok dolgát, Josef Delarose Lascaux nevéhez köthető. A fogorvos a rendelőjében árulta a fogok ellenségét. Viszont a doktor nem szabadalmaztatta a masinát, így hivatalosan a Morrson és Wharton találmánya lett a vattacukrot előállító szerkezet. Az 1970-es évektől már az otthon használható vattacukor automata is megvásárolható lett.
.jpg)
.jpg)
