Lisztérzékenység - nehéz tetten érni

Mivel a tünetek nem mindig egyértelműek, ugyanakkor igen változatosak, nem könnyű felismerni a betegséget. Pedig érdemes, mert hosszú távon nagy bajokat okozhat.

A gluténérzékenység többnyire örökletes, a betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is lisztérzékeny. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) megtalálható sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amely a szervezetbe kerülve immunválaszt vált ki a vékonybélben. Az immunreakció következtében a vékonybél nyálkahártyájának bélbolyhai sérülnek, elpusztulnak, emiatt romlik a tápanyagok felszívódása, ez pedig emésztési zavarhoz vezet. S bár hosszú ideig vita tárgyát képezte, hogy ez a sokakat érintő felszívódási zavar a táplálékérzékenység, az ételallergia, netán az autoimmun betegségek körébe tartozik-e, manapság a szakemberek többnyire az utóbbiba sorolják.

Vegyük komolyan a tüneteket!

A legtöbb gluténérzékeny nem is tudja, hogy beteg, mert a leggyakoribb tünetek –  hasmenés, puffadás, fogyás – nem mindenkinél okoznak súlyos panaszokat, időnként el is múlhatnak, aztán újra megjelenhetnek. Számos tünet (például a vashiányos vérszegénység, a csontritkulás, az ödéma, a csökkent ellenálló-képesség a fertőzésekkel szemben, a sápadt bőr, a különböző bőrelváltozások) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Pszichés jelek – például kedvetlenség, ingerlékenység – is utalhatnak lisztérzékenységre. És bár a gluténérzékenység egyik klasszikus szindrómája a fogyás, vannak túlsúlyos betegek is.

Az, hogy valakinél mióta tarthat a betegség, szövettani eredményekkel igazolható, a bélbolyhok állapota ugyanis árulkodó lehet. Minél régebben áll fenn a lisztérzékenység, annál valószínűbb, hogy társult betegségek – I. típusú cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák, meddőség, rosszindulatú daganatok – is megjelennek. Ezért is mondják, hogy az úgynevezett „csendes”, azaz erőteljes panaszokat nem okozó cöliákia éppen olyan veszélyes, mint a látványos tünetekkel járó forma.

Gyermekkorban az alábbiakra kell nagyon odafigyelni: súlygyarapodási, növekedési zavar, hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, nagy mennyiségű, zsírfényű széklet (a bélbolyhok károsodásakor ugyanis először a zsírfelszívódás sérül), vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar. A gluténérzékeny gyerekek gyakran nyűgösek, figyelmüket nehéz lekötni, fáradékonyak, kimerültek. Minél későbbi életkorban alakul ki a betegség, annál változatosabb, ugyanakkor jelentéktelenebb tünetekben nyilvánul meg.

Életre szóló diéta

Érdemes tehát figyelmeztető jelzésnek venni a visszatérő panaszokat, és gyanú esetén gasztroenterológushoz kell fordulni. A gluténérzékenységet első körben vérvizsgálattal szűrik, és ha ez pozitív, a vékonybélbolyhok állapotának szövettani vizsgálata következik. 

Amennyiben fény derül a lisztérzékenységre, egész életre szóló diétát kell követni, amit nem szabad abbahagyni, mert a betegség újra pusztítani kezd. Glutén még nyomokban sem juthat az elfogyasztott ételbe, mert – mint már utaltunk rá – a kis mennyiségben, de rendszeresen a szervezetbe került glutén akkor is károsítja a bélbolyhokat, ha nincsenek erős tünetek.

Jó hír azonban, hogy a lisztérzékenység, bár szigorú diétát kíván, jól kezelhető. A bélbolyhok regenerálódása után a tápanyagok újra képesek a felszívódásra, a hiányállapotok megszűnnek. A gyerekek a diéta megkezdése után általában gyorsan növekedésnek, gyarapodásnak indulnak.

Mit nem szabad?

A tiltólistán szereplő élelmiszerek a következők:
- Búza, rozs, zab, árpa - és természetesen az ebből készült termékek (őrlemények, korpa, töret, pelyhesített termékek, dara, kuszkusz, bulgur, tönköly, durum, csíra, csíraolaj, keményítőfélék, hidrolizált fehérje, sütőipari térfogatnövelő szer)
- Húskészítmények, konzervek, készételek, félkészételek
- Tejdesszertek, rizs- és szójaitalok, pudingok, fagylaltok, jégkrémek, instant kakaó és kávé, maláta, malátakávé
- Egyes édesipari termékek, csokoládék, kekszek
- Ételízesítők, levesporok, fűszerkeverékek, ketchup, mustár, majonéz, szójaszósz, adalékanyagok
- Sör, whisky, vodka, gin
- Táplálék-kiegészítők, fogyókúrás italok, egyes gyógyszerek

Mit szabad?

Vásárláskor nem elegendő, ha csak a termék címkéjét tanulmányozzuk, mert az élelmiszerek a gyártás során szennyeződhetnek gliadint tartalmazó összetevőkkel. Megnehezíti a tájékozódást az is, hogy a gyártók nem minden esetben tüntetik fel azokat az alkotóelemeket, melyeket a félkész- vagy késztermék alapanyagai tartalmaznak, így rejtve maradhatnak veszélyes összetevők (például egy mirelit készétel címkéjére ráírják, hogy szalámit tartalmaz, de azt már nem feltétlenül, hogy a szalámi előállításához búzát is felhasználtak). Ezért csak azok a termékek fogyaszthatók teljes biztonsággal, melyek gluténmentességét a gyártó is garantálja. Ilyen esetben a csomagoláson az alábbi feliratokkal találkozhatunk: gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, gluten free, de ezt jelzi az áthúzott búzakalász grafikája is. Ha biztosra akarunk menni, keressük fel a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank honlapját, a www.taplalekallergia.hu-t, itt megtalálhatjuk a garantáltan gluténmentes termékek listáját.)

A fentiek ismeretében íme néhány alapanyag és élelmiszer, melyek beilleszthetők a lisztérzékenyek diétájába:
- Sárgaborsóliszt, csicseriborsóliszt, szentjánoskenyérfamag-liszt, guarliszt, rizs, burgonya, kukorica, szója, szezámmag, amaránt, quinoa, tápiókaliszt
- Bár a köles és a hajdina nem tartalmaz gliadint, feldolgozásuk során szennyeződhetnek glutént tartalmazó gabonafélékkel
- Kukorica- és burgonyakeményítő
- Rizstészta, üvegtészta
- Tojás
- Tej, ízesítés nélküli tejtermékek
- Olajos magvak (dió- és mogyorófélék)
- Tőkehúsok
- Gyümölcsök, zöldségek
- Gyorsfagyasztott és natúr konzervipari termékek
- Olajok
- Valódi kakaó, babkávé, tea, rostos levek
- Bor, gyümölcspálinka

Más táplálékallergiákról is olvashatsz hasznos információkat >>>