Lehet fogyni az időszakos böjttel? Íme a szakértő véleménye

Fogyni és közben szépülni, megfiatalodni? Nincs nő, akinek ne ez lenne az álma. Az időszakos böjt valamit ilyesmit ígér, így nem csoda, hogy egyre népszerűbb. Szűcs Zsuzsanna MSC, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakértő elmondja, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak az időszakos böjtnek és mire kell figyelni.

Időszakos böjt, avagy autofágia

Az autofágia kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból eredeztethető, jelentése: önemésztés. Ez a jelenség nem más, mint a sejtek önlebontó folyamata, melynek során a felesleges és károsodott sejtalkotók egy enzimes mechanizmus révén lebomlanak. Ezáltal energia, valamint az új sejtek felépítéséhez használható anyagok szabadulnak fel. Leegyszerűsítve olyan ez, mintha szervizbe vinnénk az autót, ahol néhány alkatrész cseréjével az egész járművet megújítják.

Az előzőekből következik, hogy az autofágia csökkent működése vagy hiánya összefüggésbe hozható a korai öregedéssel, illetve számos öregkori betegség, idegrendszeri károsodás (pl. Alzheimer- és Parkinson-kór), az izomsorvadás, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték. Azonban az összetett és nehezen vizsgálható folyamatban szerepet játszó fehérjék és gének feltérképezése ezután még évtizedekig eltartott. Az áttörést végül Ószumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki kutatásaiért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

Az autofágia folyamatát egy, a csökkent tápanyagbevitel, az éhezés során felszabaduló hormon, a glükagon stimulálja. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a kettő együtt pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Variációk koplalásra

Az autofágia sejtmegújító szerepére alapozva több diétakoncepció is született az elmúlt évtizedekben. Ezek közül napjainkban az időszakos böjtök (intermittent fasting) a legnépszerűbbek. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az egyén, hanem az, hogy mikor. Több séma is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:

• 16/8, vagyis amikor az adott napon belül 16 órás koplalást 8 olyan óra követ, amikor enni lehet. A 16 órás böjt  az esti pihenést is magában foglalja, és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti-késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez a legnépszerűbb forma, mert ezt a legkönnyebb betartani.
• 24 órás koplalás heti kétszer, ami leggyakrabban vacsorától vacsoráig tart.
• 5 : 2 étrend, amikor az egyén két, nem egymást követő napon mindössze napi 500-600 kcal-t fogyaszt, míg a többi napokon a megszokottak szerint étkezik.

érvek mellette és ellene

Pró: A szándékos koplalás nem újdonság, évszázadok óta szervesen kötődik bizonyos vallási ünnephez, időszakokhoz. Gondoljunk csak a húsvétot megelőző nagyböjtre vagy a nálunk kevésbé ismert ramadánra. Az időszakos böjt előnye lehet, hogy könnyen betartható, hiszen nem kell különösebb energiát belefektetni abba, hogy kitaláljuk, mit együnk, elég az időzítésre ügyelni. Az alacsonyabb kalóriabevitel pedig bizonyítottan fogyást eredményez.

Kontra: Az időszakos böjtöknek számos jótékony egészségügyi hatást tulajdonítanak, a fogyástól kezdve a szénhidrátanyagcsere-zavarok megoldásán és a daganatos betegségek megelőzésén át egészen a hosszabb élettartamig. A terület erősen kutatott, azonban a rengeteg pozitív hatást mutató állatkísérlet mellett csak kevés magas tudományos értékű, embereken végzett vizsgálat eredményéből tájékozódhatunk.

A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárult a fogyáshoz, enyhe mértékben javította a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javította az inzulinérzékenységet, csökkentette a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendekénél. A szakemberek egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszú távú és jól megtervezett kutatásokra van szükség, mielőtt az időszakos böjt bekerül a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.

Jótanácsok időszakos böjtöléshez

• Az időszakos böjt nem való mindenkinek. Előzetes orvosi konzultáció szükséges alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén. A böjtölés nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve a gyermekeknek.
• Az időszakos koplalás egyik kellemetlen következménye a fokozott éhségérzet, illetve a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenése. Éppen ezért fontos a fokozatosság, továbbá érdemes a kúrát a kevésbé aktív napokon és időszakokban, például hétvégén elkezdeni.
• Az egészséges táplálkozásban nem létezik egyetlen, mindenki számára ideális módszer, helyette számos jó megoldás lehetséges. A manapság sajnos általános túlzott kalóriabevitel ugyanakkor igazoltan nem tesz jót az ember egészségének. Az aktivitásnak megfelelő kalóriabevitelre való törekvés azonban egyértelműen hasznos a szervezet számára. Az egészséges, kényelmes és fenntartható étrend kialakításában bátran kérje dietetikus segítségét!

Ajánljuk még: 

• 5 SZÉNHIDRÁT, AMIRŐL AKKOR SEM KELL LEMONDANOD, HA FOGYÓKÚRÁZOL>>> 
• 9 REGGELI RUTIN, HOGY KÖNNYEN MENJEN A FOGYÓKÚRA>>> 
• 8 TIPP HOGY SIKERES LEGYEN A FOGYÓKÚRÁD!>>>