Elkészítés: Az összes hozzávaló - persze gondos tisztítás, vízzel való felengedés után - belemegy legnagyobb (20 literes) rozsdamentes fazekunkba, felkerül a gáztűzhely égőjének máglyájára, és hosszú órákig ott leledzik, igen lassú tűzön. Persze főzőleve az órák teltével csappan, ezért azt időnként pótoljuk.
A főzés ideje a benne lévők mennyiségének függvényében változó, de párom általában este rakja tűzre, és többszöri, éjszakai folyadék utánpótlással reggel, kora délelőtt mondja rá: jó!
Ekkor szűrőkanállal tálba kerülnek a húsok, kicsontozza őket, szépen elosztva kocsonyás tálakba adagolja. Gondosan ügyel rá (ez macerás, nem férfiembernek való munka), családtagok kívánalma szerint, ki szeret a húsokból, soványát, kövérebbet, ki táljába kerülhet köröm, esetleg farok, tán kevés bőr is. Van, aki szeret benne pár karika főtt répát is, de ott sem mindegy, sárgát, fehéret, mindkettőt. Nálunk ez a kocsonyás kirakó puzzle játék. Persze készülnek átlagos, mindent bele adagok is, befutó vendégeknek.
A húsokkal ellátott tálakba, szitába helyezett konyharuhán keresztül szűri bele a lét, így nem lesz túl sok zsír a tetején. A kész, minden földi jóval feltöltött, kocsonyával teli tálak mennek a teraszra, nekik előkészített helyre, gondosan lefedve.
Tálaláskor kinek-kinek kívánalma szerint őrölt pirospaprikát, borsot, de leginkább frissen facsart citromlevet és persze ropogós friss kenyeret kínálunk mellé.