Jelen állás szerint azt, hogy ki melyik időszámítást kívánja használni, az országok szabad döntése lenne. Tök egyszerűnek tűnik a képlet, ám a politikai és gazdasági érdekek miatt nehéz konszenzusra jutni. Mint mondják, komoly összehangoltságra van szükség és a cseheken kívül még senki nem döntött. Náluk öt évig még biztosan marad az óraátállítás, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, pedig ma már nincs túl sok értelme az órák ide-oda tekergetéseknek.
Szervezetünk finomreceptorait is nagyban befolyásolják ezek a változások, így azt az egyetlen órát is megérezzük, akár előre, akár visszaállításról van szó. Az időseket, a betegeket és a gyerekeket érinti érzékenyebben ez az időszak. Szakemberek szerint a megoldás az, hogy nekik már most egy órával többet kellene aludniuk.
Mint azt korábban mi is megírtuk, a téli időszámítás Magyarországon minden év októberének utolsó vasárnapján, azaz 2021-ben október 31-én kezdődik. Ezen a napon hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk át az órákat. A csillagászatilag megfelelő időszámításhoz ilyenkor térünk vissza.
Eredetileg azért vezették be az óraátállítást, hogy a nappalokat a lakosság napi menetrendjéhez igazítsák. Az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először. Az indoklás az volt, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Energiatakarékosság céljából vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert Magyarországon is 1980-ban. Mivel napjainkra az energiafelhasználás nagymértékben megváltozott, ezért a mai számítások szerint ezzel a módszerrel már nem lehet energiát megspórolni - írja az Időkép.
Ajánljuk még:
.jpg)
.jpg)
.jpg)
