El tudod képzelni, hogy a fenti kéréssel fordulj az eladóhoz? Pedig egyre többen vannak, akik az asztalukra kerülő vizet legalább olyan gondossággal választják ki, mint a bort vagy a pezsgőt. Egyesek szerint az efféle körültekintés túlzás, már-már mánia, de azért senkinek sem árt, ha megismeri a főbb szempontokat.
Legalább tízféle ásványvíz, kristályvíz, forrásvíz szerepel a jobb éttermek kínálatában. A szupermarketek választéka egyenesen lenyűgöző, Nyugat-Európa egyes országaiban pedig már megnyíltak az első waterstore-ok (vízüzletek), sőt van már waterbar (vízivó bár) is.
Vajon mi a helyzet a jól bevált csapvízzel és a saját készítésű szódavízzel, amit néhány éve még aggály nélkül elkortyoltunk? Bizony, ez is, az is mindinkább kegyvesztett lesz, és ennek csak egyik oka a - sokszor indokolatlan - bizalmatlanság a vezetékes vízzel szemben. A valódi ok a kínálat hihetetlen bővülése, csábítása, a csodálatos fantázianeveket viselő buborékos vagy sima, ízesített, színesített, emésztést javító, veseműködésre ható, vizelethajtó, vagy éppen vérnyomást csökkentő innivalók megjelenése. Ha már választani kell, kérd az ízlésednek és igényednek leginkább megfelelőt, amely a szomjoltáson kívül egyéb előnyökkel is kecsegtet.
A fluor például segít megelőzni a fogszuvasodást, a kalcium a csontoknak szükséges, a vastartalmú ásványvíz a vérszegénységet csökkenti. A kis sótartalmú vizek diuretikus (vizelethajtó) hatásúak, és elsősorban a vesekövektől szenvedőknek javasolhatók. Íme, a legfontosabb összetevők, amelyek létét/hiányát nem árt ellenőrizni a palack címkéjén.
*Összes ásványianyag-tartalom: egy liter víz 180°C-on való elpárologtatása esetén visszamaradó ásványi sók mennyisége. Ha 50 mg/liternél kevesebb, a víz csak minimálisan mineralizált. Ha az érték 50-500 mg/liter közötti, a víz kevéssé ásványos, ha 500 és 1500 mg/liter közötti, a víz ásványvíznek minősül. Ha az összes ásványianyag-tartalom az 1500 mg/liter értéket is meghaladja, a víz gyógyvíz, terápiás célokra alkalmas.
*pH: a víz kémhatására utal, a 6,5-7,5 közötti érték a kívánatos.
*Bikarbonátok: ha a 600 mg/litert meghaladja, a víz segíti az emésztést és csökkenti a gyomor savasságát.
*Vas: nem szabad, hogy az 1 mg/litert meghaladja, kivéve, ha a vashiányos anémia gyógyítása a cél.
*Szulfátok: értékük rendszerint kevesebb, mint 50 mg/liter. A magas
szulfáttartalom a gyomor és az epe rendellenességei esetén javasolható.
*Kalcium: a 150 mg/liter feletti érték elsősorban növekedésben levő gyereknek, kismamáknak vagy a menopauza szakaszába lépő asszonynak ajánlható.
*Fluorid: nagyobb mennyiség elsősorban várandós, illetve csontritkulásban szenvedő nőnek javasolható, ám az érték ne haladja meg az 1,7 mg/litert.
*Magnézium: 50 mg/liter felett hashajtó hatású.
*Nátrium: ideálisan 20 mg/liter körüli. Magasabb érték jót tesz a sportolónak, míg a magas vérnyomásban szenvedőnek épp a nagyon alacsony értékek javasolhatók.
*Nitrátok, nitritek, ammónia, ólom, kadmium: szerves anyagok, ipari szennyvíz, környezetszennyezés hírnökei, vagyis jelenlétük ivóvízben nem tolerálható.
.jpg)
.jpg)
